Már 27290 aktuális ingatlan található adatbázisunkban!

Egyetemi lakásvadászat fn.hu, 2005. augusztus 19.

2005. augusztus 19.

"Nem telt bele fél napba, és már volt egy érdeklődőm, másnapra pedig már hárman megnézték a lakást" - meséli egy ismerősöm a biztató kezdetet, amely kiadandó lakásának hirdetését követte. Tény, hogy a szóban forgó ingatlan a szakemberek szerint is ideális: belvárosi, közel az egyetemekhez, egyszobás, és bár egy tipikusan rozzant gangos házban van, de maga a lakás felújított, bútorozott, összkomfortos, és az ára is reálisnak látszó. Augusztusban legalábbis ezek a szempontok a szokottnál még nagyobb hangsúlyt kapnak, lévén hogy az egyetemi ponthatárok közzététele után kisebb lakásvadászat indul a fővárosban és a vidéki egyetemi városokban.

"Ez legfeljebb szeptember közepéig tart" - mondja a FigyelőNet kérdésére Valkó Dávid, az Otthon Centrum elemzője -", de ebben a periódusban már júniustól kezdődően valóban élénkülést tapasztalni minden évben." Vidéken kicsit később indul és tovább tart a lakásvadászat, miután a kollégiumi férőhelyekről megszületett a döntés. "A keresletet nemcsak az egyetemisták gerjesztik teszi" - hozzá Fekete Richárd, a Budai Ingatlan Center bérbeadási csoportvezetője - "hanem a kisgyermekes családok is, akik még mindenképpen iskolakezdés előtt szeretnék letudni a költözködést."

Kevés a kolesz

A kérdés egyáltalán nem teoretikus, egy-egy vidéki város népességén és ingatlanpiacán valóban érezhető nyomot hagy az ottani egyetemek, főiskolák hallgatósága vélekedik Soóki-Tóth Gábor, az Ecorys Kft. ügyvezető igazgatója. 10-20 ezer diák könnyen meghatározó tényezővé válik mondjuk egy 150 ezer lakosú vidéki város lakáspiacán, akkor is, ha csak 10 hónapra keres magának szálláshelyet. Egy részük persze kollégiumban rendezkedik be, de mivel országszerte kevés a kapacitás, és egy férőhely már a legalacsonyabb színvonalú diákszálláson is havonta 5-10 ezer forintba kerül, sokan inkább preferálják a lakásbérlést egyedül vagy többedmagukkal.

Az egyetemek hallgatói információs központjai egyébként hathatós segítséget tudnak nyújtani az albérlet-vadászat során, mindenki, igényeihez mérten, akár több tucat cím listáját kaphatja meg. A Debreceni Egyetem közvetítő-irodájába például augusztus elejétől naponta 15-30 diák érkezik, és mint megtudtuk, a roham akár október elejéig is kitart, és egy második hullám még januárban és februárban is érzékelhető, a keresztféléves képzések indulása előtt. A hallgatók közül a többség információink szerint inkább nem egyedül, hanem kettesével, hármasával költözne szívesen, és egyértelműen prioritást élvez a főbérlő nélküli lakás. Ehhez az évek során a kínálat is igazodott, ma már a közvetítéssel foglalkozó irodák tapasztalatai szerint a kiadandó lakások durván 70 százalékában nem lakik ott a főbérlő, legfeljebb akkor, ha ő maga is diák és a költségek megosztása céljából társbérlőt keres maga mellé.

Szobára mennek

A potenciális bérlőknek nem a négyzetméter számít, hanem a szobaszám. Ha egyvalaki önállóan keres lakást, akkor egy garzonnál vagy legfeljebb másfél szobás kislakásnál nem kell neki nagyobb, ha kettesével-hármasával költöznek, akkor ennek megfelelően 2-3 szobás lakást preferálnak. Ezen túlmenően a lényeg, hogy közel legyen a belvároshoz és az iskolájához, tömegközlekedéssel könnyen elérhető legyen, ne lakjon ott a főbérlő, lehetőség szerint legyen bútorozott, és az ára ne haladjon meg egy lélektani határt. Ez utóbbi tényező persze függ a várostól és a városrésztől, és évről-évre is változik, bár például tavalyhoz képest inkább stagnálás, legfeljebb 5 százalékos drágulás volt megfigyelhető.

Mindenesetre Budapesten átlagosan 1000-1500 forintos négyzetméterenkénti rezsi nélküli bérleti díjnál nem szívesen fizetnek többet a potenciális bérlők, 2000 forintot pedig csak kivételes esetekben lehet elkérni, legfeljebb nagyon jól felszerelt, jó helyen lévő vagy új lakások esetében. A vidéki egyetemi városokban inkább szobaárakat adnak meg, jelenleg durván 15 ezer forintos átlagáron, szintén rezsiköltség nélkül. (Budapesten szobánként ennél többet, 20-30 ezer forintot szoktak elkérni.) A kínálati árakban egyébként pici rátartás akadhat a szakértők szerint, de korántsem akkora, mint az eladásra szánt ingatlanok piacán. A leendő bérlők így 5-10 százalékos alkuban reménykedhetnek, ezt azért érdemes lehet megpróbálni.

Az új építést szinte sehol sem lehet arányosan érvényesíteni az árban, ezt extra módon nem díjazzák a fiatal bérlők, bár a tapasztalatok szerint azért az ő igényeik is finomodnak, és ma már nem lehet akármit rájuk sózni. A kábeltévé és az internet például olyan előny, aminek örülnek, de sok pluszforintot nem adnak ki rá, miután a felsőoktatási intézményekben többé-kevésbé mindenki hozzáfér a számítógéphez (az egyetemek infrastrukturális ellátottságát tekintve persze nagyok a különbségek országszerte).

Hasonló trendek

Ezek az elvárások leginkább a főbb vidéki nagyvárosokban (Debrecenben, Szegeden, Győrben, Pécsett) és egy-két kisebb főiskolai településen (például Salgótarjánban, Kaposváron vagy Zalaegerszegen), illetve a főváros belkerületeiben így a VI., VII. és VIII. kerületekben esetleg Zuglóban pörgetik fel a piacot. Ebben az időszakban egyébként Budán is megmozdul valami, bár a Duna jobb partján kicsit mások a preferenciák, és a keresletet nem is csak a diákok lendítik fel.

A XI. kerületben még nagyjából a pesti belvároshoz hasonló a lakáskínálat (a házak jellegét, korát és állagát tekintve), és több egyetem közelsége miatt ez a környék legalább olyan népszerű a hallgatók körében, mint a pesti belváros, de a II., III. és XII. kerületben már inkább az új vagy frissen felújított lakásokat keresik, főként a kisgyermekes családok. A város zöldövezeteiben, illetve a budai agglomerációban pedig már nemcsak az egyébként városszerte sláger másfél szobás lakások a keresettek, hanem a legalább három hálószobás, garázsos, kertes családi házak is, amelyekbe jellemzően külföldi családok költöznek, hogy gyerekeik könnyen eljuthassanak a közeli (például a nagykovácsi) nemzetközi iskolákba.

Kevesen vásárolnak

A bérleti díjak és a folyamatosan csökkenő hitelkamatokkal kalkulált havi törlesztések egyébként egyre jobban közelítenek egymáshoz, így elvileg a lakásvásárlás is logikus lépés lehetne a diákok részéről. Egy durván 40 négyzetméteres pesti lakás havi 50 ezer forintos bérleti díja elegendő lenne akár egy 8 millió forintos hitel törlesztésére is, igaz, hogy az albérletet legfeljebb 4- 5 évig, a hitel terheit viszont akár 20 évig is fizetni kell. Ha a mérleg egyik serpenyőjében tehát a hosszú távú elkötelezettség fekszik, akkor a szakértők szerint a másikban azt is számításba kell venni, hogy egy hitelből megvásárolt korszerű lakás havi rezsiköltsége jóval alacsonyabb lehet. Ráadásul az egyetemi tanulmányok végeztével el is lehet adni az ingatlant jelzáloggal terhelten is - , ám a tapasztalatok szerint ezt a macerát nem sokan vállalják be.

A szakértők szerint ugyanakkor nem is az efféle racionális tényezők motiválják ilyen-olyan irányba a diákokat. Valkó Dávid például úgy véli, az egyetemet kezdő fiatalok 18-20 évesen még nem szívesen kötik le magukat hosszú távra, ezt a korosztályt egyszerűen még nem foglalkoztatja a dolog. A szülők részéről már inkább érezhető egy ilyen tendencia teszi hozzá Soóki-Tóth Gábor, aki konkrét példaként a főváros IX. kerületében megépült új garzonokat említi. A Ferencváros e tekintetben népszerű a gyermeküket Budapesten taníttató vidéki családok körében, de kifejezetten garzonházak felhúzásával néhány vidéki városban is próbálják a vételi kedvet élénkíteni.

Ingatlanpiac: Hírek, elemzések
Ossza meg másokkal!
Kapcsolat, vélemény
Lakáspiaci Monitor
2014
Archívum
Lakáspiaci Tanácsadó
2014
Archívum
Residential Market Monitor
2014
Archives
youmetry