Már 28992 aktuális ingatlan található adatbázisunkban!

Cserélje le lakáshitelét!

2007. március 20.

A 2002-ben fellendült, és azóta többször módosított lakáscélú állami kamattámogatás program keretében felvett forint alapú lakáshitelek első 5 éves kamatperiódusai idén járnak le. Sokunkban nem is merül fel a gondolat, hogy meglévő hitelszerződésünket lecserélve kedvezőbb kondíciók mellett fizethetjük tovább lakásunk törlesztő részleteit, pedig a megtakarítás sok esetben jelentős lehet.

Körképünket egy kronológiai áttekintéssel kezdjük, időszámításunk kezdetét a 12/2001-es, s azóta többször módosított Kormányrendelethez kapcsolhatjuk, ami a lakáscélú jelzáloghitelek állami kamattámogatásáról rendelkezik. Ez a rendelet indította el 2002-ben a kamattámogatott lakáshitel állomány felduzzadását. Bár a bankok a már 2000-óta kínáltak kedvező feltételű hiteleket, a hitelállomány robbanása 2002-re tehető. A lakáshitelhez jutás feltételeinek időbeli alakulását megvizsgálva több hitelfelvevő csoport különíthető el. Az első csoportot, a 2001-et megelőző időszakban szinte piaci kamat mellett lakáshitelhez jutók alkotják. Az állami kamattámogatás már létezett ugyan ebben az időszakban, mértéke azonban nem tekinthető jelentősnek a 2001-et követő időszakhoz viszonyítva. E csoport tagjai a jelenlegi piaci feltételekhez képest jóval kedvezőtlenebb kondíciók mellett törlesztik lakáshitelüket. Számukat a BGHL mintegy 50.000 hitelfelvevőre becsüli.
A második csoportot a 2001. és 2003. június 14-e között hitelt felvevők alkotják. Ők már az állam által támogatott kamatok mellett juthattak hitelhez. A hitel díjakat (kamat+kezelési költség) a jogszabály egy abszolút plafonnal maximalizálta használt lakások esetében 8, míg új építésű lakások esetében 6 százalékban, az első 5 éves kamatperiódusra vonatkozóan. Ezen konstrukciók esetében a nagy vonzerőt a kedvező kamatok mellett, a 30 millió Ft-os felvehető hitel maximum, illetve a személyenként több lakáscélú hitel felvétel lehetősége jelentette. A kamatlábak 2003. júniusa után tovább csökkentek, az abszolút plafon új építésű ingatlanoknál 5, a használtaknál 6 százalékra változott, s a 30 milliós felső határ 15 milliós hitelösszegre csökkent, továbbá a személyenként felvehető hitelek számát is egy darabban maximálta a jogszabály. Ezen kondíciók mellett hitelhez jutók alkotják a harmadik csoportot. A harmadik csoport kedvező feltételei azonban csak rövid ideig voltak érvényben, hiszen a rendeletet 2003. decemberében ismét módosították.
Ezzel együtt is ezek valóban kedvező feltételek voltak, mára azonban már a 6%-osnál is találunk alacsonyabb kamatot a lakáshitel piacon.

Kronológiai áttekintésünk utolsó csoportját a 2003. december 22-i változások után felvett lakáshitellel rendelkezők alkotják. Számukra is biztosított az állami kamattámogatás, azonban az állam nem egy abszolút plafonban maximalizálja a hitelintézet által kivethető kamatot, hanem az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott állampapír-aukciókon kialakult súlyozott átlaghozamokhoz köti. A kamattámogatás mértéke új lakások esetében a fenti állampapírhozamok 60%-ka, míg használtak esetében a támogatás csak 40%. A márciusi ÁKK hozamokkal számolva ezen támogatások mellett a 2007. márciusában nyújtott hitelek esetén a kamatplafon 8,1, illetve 9,7 százalékos kamatlábat jelent új és használt lakások esetén változó kamatozású konstrukcióban. A fix kamatozású konstrukcióban 7,8 és 9,3 százalékkal lehet számolni új és használt lakás esetén.

A számokból jól látható, hogy a kedvező feltételeket kínáló időszakban nagyon megugrott mind a folyósítások száma mind a folyósítások összege. 2003. második félévében a folyósítások száma csaknem dupláját tette ki az első félévinek. Ennek hátterében az áll, hogy a júniusi változások bejelentésének hatására még az első félév végén sok hitelkérelem került benyújtásra, ezek a hosszabb átfutási idő és a szakaszos folyósítás miatt csak a második félévben kerültek átutalásra Ugyanígy a 2004-es folyósítások között is találhatunk a 2003-as év végi változások hatására beadott hitelkérelmeket. A kondíciók romlásával a felvett támogatott hitelek száma is visszaesett. .

A deviza alapú lakáshitelek kamatelőnye miatti népszerűsége, illetve az állami kamattámogatások csökkenéséről lépten-nyomon felröppenő hírek ismeretében érdemes elgondolkodni a lakáshitel lecseréléséről. A csere mérlegelése nem is annyira komplikált, mint azt elsőre gondolnánk, s a cserére a futamidő szinte bármelyik pillanatában lehetőségünk van. A váltás során a következő szempontokat kell figyelembe vennünk. "Szükségünk van a lecserélendő szerződés előtörlesztési költségeire, az új szerződés megkötésének költségeire, a hátralévő futamidőre, illetve a két kamatláb közötti különbségre. A költségek ismeretében már kiszámolhatjuk, hogy az új, alacsonyabb kamatláb mellett hány hónap múlva térül meg a váltás, és a fennmaradó futamidőben mennyit spórolhatunk az alacsonyabb kamatlábon." - nyújt segítséget Hegedűs Éva a BGHL elnök vezérigazgatója.

Ezen paraméterek ismeretében kiszámolható a csere költségeinek megtérülési pontja, illetve az azt követő megtakarítás mértéke. A számolást egy konkrét számpéldán keresztül mutatjuk be. A hitelpaletta egyik legkedvezőbb ajánlatát a BGHL 3% + 1,78%-os kamatlábú lakáscélú BG GO csomagját állítjuk szembe egy 8%-os állami kamattámogatott hitellel. Egy, például 2002 második felében használt lakás vásárlására felvett állami kamattámogatásos, átlagos 6 millió forintos hitel esetében a hátralévő 15 éves futamidő során a hitelcserével csaknem havi 16.000 Ft-os megtakarítást érhetünk el, a fenti feltételek mellett. A megtérülési pont 19 hónap, azaz a cserétől számított kevesebb, mint két éven belül az alacsonyabb törlesztő részlet fizetésével megtérülnek a csere költségei. A megtérülési időt további 6 hónappal csökkenthetjük, ha a hiteldíjakat is hitelből fedezzük, melyre a BGHL lehetőséget nyújt. Tudnunk kell, hogy a régi lakáscélú hitelek kiváltására felvett hiteleket a bankok már szabad-felhasználású hiteleknek tekintik. Ez alól a piacon egyedül álló módon a BGHL kivétel, hiszen a lakáscélú hitelek kiváltása esetén a lakáscélú hitelek kedvezőbb kondícióit alkalmazza.

Ha már tisztában vagyunk a csere által elérhető megtakarítással, értékelnünk kell az állami kamattámogatásos és a deviza alapú lakáshitelek közötti egyéb különbségeket is. Az állami kamattámogatás rendszere mellett szól, hogy az állam garantálja a jogszabályban rögzített kamattámogatást. Ez azonban csak a második és harmadik csoport számára jelent egy abszolút plafont, a 2003 decembere után felvett hitelek esetében ez már az állampapír hozamoktól függ. Azt is tudnunk kell, hogy ezek a hozamok ciklikusan változnak, azaz ha pont egy olyan időszakban veszünk fel államilag támogatott hitelt, amikor az ÁKK által közölt hozamok alacsonyak, a felajánlott támogatás mértéke is alacsonyabb lesz, magyarán magasabb törlesztő részletekkel kell számolnunk.

Az állam által kifizetett kamattámogatások a költségvetést terhelik. 2005-re a Városkutatás Kft. adatai alapján a teljes állami lakáskiadás 73 százalékát tette ki a hitelek támogatása, ez megközelítőleg 180 milliárd forintnyi kamattámogatás kötelezettséget ró a költségvetésre. Ezért a költségvetési hiány alakulásának függvényében, ahogy erre már a múltban is volt példa, elképzelhető az állami támogatások további csökkenése.

A deviza alapú hitelek esetében egyszerre árfolyam- és kamatkockázattal is számolnia kell a hitlelt felvevőnek. Első hallásra ezek jóval kockázatosabb feltételek, mint az állami kamattámogatásos hitelek, alaposabban megvizsgálva a különbség nem is olyan nagy. A devizahitelek legnagyobb vonzereje az alacsonyabb kamatláb. A kamatláb az adott ország irányadó kamatlábaitól függ, melyek változásai például a hazánkban népszerű CHF alapú hitelek esetében nem jelentős. Az árfolyamkockázat jelen van, azonban azt az euró bevezetése már jelentősen mérsékli.
Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy azok, akik 8%,vagy afölötti kamatláb mellet törlesztik lakáshitelüket érdemes elgondolkozni régi lakáscélú hitelük kiváltásán. Ahogy már korábban jeleztük a kiváltás nem a kamatperiódus lejáratához kötött, a futamidő bármelyik pillanatában megtehető.

A fenti megtakarítás összegét változatlan forint és deviza kamatok feltételezése mellet nem nettó jelenértéken számoltuk.

Ingatlanpiac: Hírek, elemzések
Ossza meg másokkal!
Kapcsolat, vélemény
Lakáspiaci Monitor
2013
Archívum
Lakáspiaci Tanácsadó
2013
Archívum
Residential Market Monitor
2013
Archives
youmetry