Már 29032 aktuális ingatlan található adatbázisunkban!

A kedvezőtlen körülmények ellenére a keresletben és a beruházók építési kedvében egyelőre nem mutatkozik visszaesés

2007. május 9.

A tavalyi év negatív rekordot elérő lakásépítési mutatói, a gazdasági megszorítások és emelkedő energiaárak, a jövőre bevezetendő ingatlanadó miatti bizonytalanság, valamint az újonnan felvett lakáscélú hitelek állományának márciusi csökkenése logikusan mind pesszimizmusra adnának okot a jövőt illetően. A lakáspiac ennek ellenére jól indult 2007-ben; a keresletben és a beruházók építési kedvében egyelőre nem mutatkozik visszaesés.

Építési volumen

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2006-ban 34 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt, és 45 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt országosan. Ez 18, illetve 13%-os csökkenés az egy évvel korábbi számokhoz képest. A két volumenmutató a III. és IV. negyedév során csökkent leginkább (lásd: melléklet, 1. grafikon). A visszaesés legkevésbé a kis-és középvárosokat érintette, s a lakosság kivételével minden építtetői körben az átlagosnál nagyobb visszaesés mutatkozott. A vállalkozások - egy 2000 óta tartó fejlődési tendenciát megszakítva - 20%-kal kevesebb lakást építettek, mint 2005-ben. Részarányuk országosan 45-ről 43%-ra, míg Budapesten 84-ről 80%-ra csökkent. Ezzel - azaz a családi házas forma térnyerésével párhuzamosan -, az új lakások átlagos alapterülete országosan 3 m2-rel, 89 m2-re, míg Budapesten 62-ről 67 m2-re nőtt. Korai lenne még bármit is becsülni az idei évre, azonban a KSH legfrissebb, 2007. I. negyedéves adatai okot adnak azt feltételezni, hogy a tavalyi volt a mélypont az építési volument tekintve.

Új építésű lakások piaca

A hagyományosan mérsékelt év kezdeti forgalom idén korábban pörgött fel, az első negyedév az OC által értékesített nagyobb projektek esetében terv felett teljesült. A valamivel gyengébb április viszont egy második negyedévi forgalmi lassulást vetíthet előre.
Talán mindig a legfontosabb kérdés, hogy a lakásárak hogy alakulnak majd az év folyamán: az év elején rögtön látni lehetett, hogy január 1-jével sok projekt árain emeltek a beruházók automatikusan 1-3% közötti mértékben. Éves átlagban azonban 5-7%-os (a legkeresettebb projektek esetében pedig akár 10%-os) újlakás-áremelkedés kalkulálható.
A fővárosi lakásberuházásokról gyűjtött, és folyamatosan frissített adatbázisunk szerint, idén három kerület (IV., XII. és XXIII.) kivételével mindenhol több lakás átadását tervezik, mint 2006-ban. A legtöbb lakás továbbra is a slágerkerületekben épül meg (ezer lakás feletti volumen a XIII., IX., XIV., VIII. és XI. kerületekben) (lásd: melléklet 2. grafikon). A fejlesztői figyelem mind gyakrabban fordul a peremkerületek felé, több olyan koncepciózus projekt indult a közelmúltban, vagy áll előkészítés alatt a fővárosban (a IV., VIII., X., XI., XIII., XIV., XVI. kerületekben), melyek város-, illetve kerületfejlesztési tervek részeként jelennek meg. Ezeknél a nagy volumen mindig vegyes, a lakosság mellett a tágabb környéket is ellátó funkcióval párosul.

"A tavaly átadott 6500 társasházi lakáshoz képest idénre tervezett 14 ezres volumennek csak egy része fog ténylegesen megvalósulni. Ez a szám év eleji felmérésünk eredményét mutatja, s tapasztalataink alapján ehhez képest akár 40-50%-kal is kevesebb lehet a terv szerinti határidőre átadott lakások száma. Adatbázisunk szerint tovább szívódik fel az eladatlan lakásmennyiség. 2007. február végi állapot szerint 1270 már átadott lakás várt még mindig vevőre Budapesten. Ez a szám másfél évvel ezelőtt még jóval kétezer felett járt." jelentette ki Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezető elemzője.

Továbbra is erős a megépülő lakások projektszámra vetített koncentrációja. Míg az értékesítés alatt álló beruházások 52%-a maximum 30 lakásos, a megépülő lakások 57%-a száz, vagy több lakásos projektben található. Ebben változás nem várható, hiszen a tavaly átadott 54 ötvenlakásosnál nagyobb projekt után idénre 91 ilyen volumenű beruházás átadása várható év eleji felmérésünk szerint (lásd: melléklet, 3. grafikon).

A 2000-es évek legelején megépült kisebb lakások forgási sebességéből adódóan mostanra tömegessé vált azok csoportja, akik a család növekedése miatt nagyobb ingatlanba akarnak költözni, a megszokott minőségi standardok megtartásával. Ebből kifolyólag manapság egyre népszerűbbek a másfél és kétszobás lakások mellett az 1+2*fél, illetve 2+fél szobás újépítésű egységek.

Használt lakások piaca

Idén március-április folyamán lefolytatott, országos, reprezentatív felmérésünk szerint az elmúlt egy évben a lakosság 6%-a vásárolt és 5%-a adott el lakóingatlant. A budapesti lakosok és a 25-35 év közöttiek aktívabbak a vásárlást tekintve. Bár a távhő-díj év eleji drasztikus emelkedésekor sokan a lakótelepi lakások tömeges eladását prognosztizálták, adatbázisunk alapján egyelőre nem mutatkozik látványos kínálatbővülés a panelpiacon. Az újonnan piacra lépő használtlakás állományon belül az elmúlt bő fél évben konstans, 15-18% közötti a panelek aránya.

Folyamatosan keresettek az újszerű, az elmúlt bő évtizedben épült lakások, az ilyen ingatlanok iránt konstans igény mutatkozik. Az Otthon Centrum által az elmúlt egy évben eladott ingatlanok közül (nem számítva az értékesítési céllal épített projekteket) minden nyolcadik 2000 és 2005 épült újszerű lakás, vagy ház volt. Nem példa nélküli, hogy egy adott szűk területen a kilencvenes években épült lakások ára magasabb a most épülőkénél. Ez azonban nem a lakásárak csökkenését jelenti, hanem mikrokörnyezeti tényezők játszanak benne fő szerepet. (A IX. kerületi Középső-Ferencvárosban például a rehabilitációs folyamat elején, a Ferenc körút közvetlen közelében lévő újszerű lakások ára akár 10-15%-kal magasabb lehet, mint a pár utcával beljebb, a Dunától távolabbi átlagos jelenlegi újlakás-ár.)

Befektetésként (kiadási céllal, vagy értéknövekedésre spekulálva) továbbra is a belvároshoz közeli, fő tömegközlekedési kapcsolatok vonzásában elhelyezkedő, elsősorban két-három szobás felső emeleti lakások ajánlhatók.

Lakáspolitika, finanszírozás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint, idén márciusban hét év óta először csökkent - a februárihoz képest 23%-kal, 5,2 milliárd forinttal - a lakosság által lakáscélra felvett hitelek állománya (lásd: melléklet 1. táblázat).
A lakáscélú hiteleken belül a támogatott hitelek aránya már csak 23 százalék. A kedvező kamatok miatt még mindig szinte kizárólag svájci frankban adósodnak el a hitelfelvevők, s a forint mostani ereje a lakosság bizalmát még fokozza is az ilyen hitelek iránt. A támogatás nélküli (elsősorban svájci frank alapú) hitelek iránti igény tovább növekedett. A piaci alapú hitelek átlagos nagysága 5,6 millió forint. Most már ezeknél a hiteleknél magasabb az átlagos hitelnagyság, mint az új lakásokhoz felvehető támogatott hiteleknél.

A jövőre bevezetendő ingatlanadóról szóló törvény tárgyalása és elfogadása már az év második felében éreztetheti hatását. Ekkor azonban két egyidejű tendencia érvényesülhet: egyfelől az eladók megpróbálják majd beépíteni a lakásárakba az ezzel kapcsolatos többletkiadásokat, másfelől pedig az adó csökkenő forgalmat és bővülő kínálatot, s így árcsökkenést eredményezhet.

Ingatlanpiac: Hírek, elemzések
Ossza meg másokkal!
Kapcsolat, vélemény
Lakáspiaci Monitor
2013
Archívum
Lakáspiaci Tanácsadó
2013
Archívum
Residential Market Monitor
2013
Archives
youmetry