Már 28967 aktuális ingatlan található adatbázisunkban!

Kertvárosi álmok 55 négyzetméteren nyolcmillióból bbj.hu, 2005. június 13.

2005. június 13.

Valós keresleti-kínálati viszonyok kezdenek kialakulni a hazai ingatlanpiacon, az elkövetkező kilenc évben 2100 milliárd forint értékű városfejlesztést tervez Budapest, és egyelőre nem lesz túlkínálat irodából; többek között ezekről esett szó a BBJ és a ReSource múlt heti ingatlanszakmai konferenciáján.

Gerő András, az Otthon Centrum Rt. vezérigazgató-helyettese a lakáspiac jelenlegi helyzetének előzményeiről szólva elmondta: a néhány éve robbanásszerűen megnövekedett kereslet feltételei négy-öt évvel ezelőtt jöttek létre, amikor az addig meglévő kedvezmények mellé; szocpoltámogatás, lakás-előtakarékossági program; bekerült a jelzálog alapú hitel, az áfa-visszatérítés és a kiegészítő kamattámogatás.

Ezek a kedvező változások azonban a 2001 és 2003 közötti időszakban mesterséges keresletet generáltak, így nem csoda, hogy a támogatási rendszer radikális átszabása után tavaly az összes szegmensben visszaesett az adásvételek száma; magyarázta Gerő. A szakember úgy látja, idén már a valós piaci keresleti-kínálati viszonyok határozzák meg az ingatlanpiaci trendeket, az állami beavatkozás hatása elhanyagolható.

A Fészekrakó program nem tekinthető sikeresnek, mivel alapvető célját, ami a visszaesést mutató piac fellendítése lett volna, nem érte el, szögezte le a vezérigazgató-helyettes. Szerinte a program legfőbb hiányossága; több más túlságosan is óspeciális feltétel mellett; az alacsony korhatár és a kelleténél szigorúbb banki jövedelemvizsgálat.

Gerő elmondta: az elmúlt másfél évben a devizaalapú lakáshitelek uralták a piacot. Ez a forint hosszú távú, tartós gyengülése esetén extraterhet róhat a lakosságra; mutatott rá a szakember. Tapasztalata szerint az átlagosan kihelyezett hitelösszeg 8 millió forint; ezt jellemzően kisebb otthonok vásárlására fordítják;, míg azoknál a lakásoknál, amelyeket befektetési céllal vásárolnak, általában magas a hitelfinanszírozás aránya. Jelenleg az összes hitelállomány csaknem egytizede svájci frankban vagy euróban jegyzett; közölte Gerő.

A konferencia második részében Csanádi Gábor szociológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Város- és Regionális Kutatási Központjának munkatársa beszélt a budapesti lakosság társadalmi státus szerinti eloszlásáról és a fővárosból való kiköltözés irányairól.

A pesti Belváros és Buda elit belső kerületei kompakt egészet alkotnak, a szegényebb negyedek azonban sokkal szétszórtabban helyezkednek el a városon belül, mondta Csanádi. A főváros határai egyre jobban kitolódnak a budai hegyek zöldövezetei felé, sok esetben a környezetvédelmi területeken is építkezés folyik. Időközben a pesti oldal egyes külső kerületeibe is magasabb társadalmi státusú emberek költöznek; elsősorban az egyre tehetősebb, de viszonylag alacsonyan iskolázott vállalkozói réteg révén. A többség számára továbbra is a nyugodt környezet és a jó levegő a kiköltözés mellett szóló legfőbb érv.

A belső kerületeket elhagyók még mindig a Budán túli agglomerációba, a Gödöllői-dombság környékére és a dél-pesti övezetbe költöznek a legszívesebben; foglalta össze kutatási tapasztalatait Csanádi.

A budapesti lakóingatlan-piacon jelentkező új igények és elvárások elemzése volt a fő témája a konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésének. Ezen; Csanádin és Gerőn kívül; részt vett még Soóki-Tóth Gábor, az Ecorys Magyarország Kft. ügyvezető igaz¬gatója és Szili Balázs, a Trans¬elektro Kft. marketingigazgatója is. A szakemberek egyetértettek abban, hogy az újlakás-piacot az egyre igényesebb vásárlók feltűnése jellemzi. Meglátásuk szerint a legkeresettebb kategóriába továbbra is a 35-55 négyzetméteres lakások tartoznak, azonban az elmúlt két év tapasztalatai azt mutatják, hogy a piac egyre jobban polarizálódik: egyrészt folyamatosan bővül a 40 négyzetméter alatti pesti lakásokat keresők köre, másrészt pedig egyre nagyobb az érdeklődés a 120 négyzetméter feletti budai lakások iránt.

A konferencia harmadik, irodapiaci szekciójában Shaun Jenkinson, a DTZ Hungary Kft. helyettes ügyvezető igazgatója elmondta: idén a kínálat bővülésére már nem, de a kereslet erősödésére lehet számítani, így várhatóan csökken a ki nem adott irodák összes alapterülete. Jövőre azonban már némi emelkedésre számítanak a szakemberek a kínálati oldalon, miközben minden bizonnyal a kereslet is jelentős marad; feltehetően kiegyensúlyozott évnek nézünk tehát elébe jövőre. 2007-ben azonban - a mostani, speciális létesítményekre mutatkozó igényből kiindulva - jelentős új kínálat megjelenése várható, sőt túlkínálat is kialakulhat.

A konferencia befejező részében Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes ismertette Budapest középtávú városfejlesztési koncepcióját, a Podmaniczky-programot. Ikvai-Szabó elmondta: költségvetési forrásokból 670 milliárd forintot különítettek el erre a célra; a kilencéves program teljes finanszírozási igénye 2100 milliárd forint. A különbözetet uniós és állami támogatásokból, valamint a magánszféra PPP-konstrukcióba történő bevonásával kívánják fedezni. A főpolgármester-helyettes a szerződésben vagy törvényileg előírt nagyszabású fejlesztések között megemlítette a 4-es metró első és második szakaszának megépítését, a 2-es metró felújítását, a nagykörúti villamosok cseréjét, valamint a Margit híd felújítását. Szóba került több, a köz- és magánszféra együttműködésében megvalósítható projekt is, többek között a Városháza-projekt, a zsidónegyed komplex fejlesztése, illetve a Közraktárak és a Gázgyár területének hasznosítása.

Ingatlanpiac: Hírek, elemzések
Ossza meg másokkal!
Kapcsolat, vélemény
Lakáspiaci Monitor
2013
Archívum
Lakáspiaci Tanácsadó
2013
Archívum
Residential Market Monitor
2013
Archives
youmetry