Már 29039 aktuális ingatlan található adatbázisunkban!

Hogyan adjuk el hitellel terhelt lakásunkat?

2010. április 8.

A magyar lakásállomány közel kétötöde terhelt jelzáloggal. A lakásvásárlási tranzakciók jelentős részénél felmerül tehát az a probléma, hogy hitellel terhelt lakás eladásából tudjuk csak részben fedezni az újonnan megvásárolandó lakás árát. Nézzük meg, hogy működik ez a gyakorlatban, mire kell figyelnünk!

Ma Magyarországon egyre többször fordul elő, hogy hitellel terhelt lakás kerül eladásra. Ennek természetesen nincsen akadálya, azonban arra nincsen mód, hogy az ingatlanra eredetileg felvett kölcsönt vevőként egy az egyben átvállaljuk, mivel a bankok azt minden esetben személyre szabottan adják.

"Az eladónak két választása marad; készpénzzel egyenlíti ki a bankot, vagy újabb hitelt vesz fel a tartozása kiegyenlítésére. Ez utóbbi jelentősen megnehezült a közel másfél éve tartó szigorúbb hitelezési politika és a márciustól érvényben lévő kormányrendelet miatt, ami korlátozza a devizaalapú kölcsönöket, arról nem is beszélve, hogy az ingatlan a válság hatására ma kevesebbet érhet, mint 2-3 évvel ezelőtt. Ugyanarra az ingatlanra tehát ma kevesebb hitelt vehetünk fel, mint évekkel korábban, érdemes ezzel is jó előre számolni - mondja Bánfalvi László, az Otthon Centrum hitelközvetítési üzletágát is működtető HC Központ Kft. (OCHC) ügyvezető igazgatója.

Fontos tudni, hogy ha visszafizetjük a fennmaradó kölcsönt, akkor ez szerződésmódosításnak minősül, amiért a bankok extra díjat kérnek. A végtörlesztési díjnak nevezett költségek eltérhetnek egymástól; van olyan bank, amely a hitelezett összeg bizonyos százalékát és fix összeget is kér, más bankok pedig csak fix összeget kérnek végtörlesztés esetén. Legyünk tisztában a banki gyakorlatokkal is; az ingatlan tehermentesítése nem történik meg azonnal, a legrosszabb esetben még az is előfordulhat, hogy az eladó bankja csak akkor törli a jelzálogot, ha már beérkezett a pénz a számlájára, ugyanakkor a vevő pénzintézete is ragaszkodik ahhoz, hogy csak akkor utal, ha már törölték a másik bank jelzálogát.

"Ugyanakkor az új, márciusban bevezetett hitelezési korlát ezekben az esetekben nagyon hátrányosan érinti a feleket, hiszen az új hitelre már érvényesek a szigorítás szabályai. Egy korábban nagyobb mértékben terhelt ingatlanra már nem tud ekkora hitelt felvenni a vevő, és a CHF alapú hitelt már csak HUF-ra tudja átváltani." - hangsúlyozta Bánfalvi László.

Szükségünk lehet áthidaló hitelre, ha új lakást veszünk, de a régit is megtartottuk, így annak árát nem tudjuk beszámítani a vételkor. Ekkor kaphatunk a régire és az újra is jelzáloghitelt, így akár önerő nélkül is tudunk venni ingatlant. Majd amikor eladjuk a régit, visszafizetjük az azon lévő terhet, és csak az újra terhelt jelzálog marad meg.

Fedezetcserének nevezik, ha a meglévő, hitellel terhelt lakásunkat akarjuk eladni egy új vásárlása miatt, és a hitel fedezetét egy másik lakásra cserélnék le. Ennek feltétele, hogy mindkét, régi és új ingatlan is az adós nevén legyen - ellenkező esetben a bank egy ideig fedezet nélkül maradna -, terhelhető legyen jelzáloggal, és az adós ne vegyen fel más banktól kölcsönt. Fedezetcsere akkor működik tehát, ha az adós kisebből nagyobb értékű lakásba költözik.




"Sajnos, csak a legritkább esetben fordul elő, hogy az ügyfélnek van annyi pénze, hogy meg tudja venni az újat a régi eladása nélkül. Olyan fedezetcsere, amikor valaki eladja a régit, és utána veszi meg az újat, majd jegyezteti be rá a jelzálogot, nem elképzelhető. Az új lakás eladója pedig érthetően nem engedi átvinni a jelzálogot, amíg nem kapta meg a teljes vételárat. Megoldás lehet, ha egy családtag, rokon ingatlanára tesszük át a jelzálogot." - hangsúlyozta Bánfalvi László.

A régi ingatlan tehermentesítése akkor történik meg, ha a Földhivatal bejegyezte a jelzálogjogot az új ingatlanra; ezt az ügyfélnek tulajdoni lappal kell igazolnia. Az államilag támogatott hitelek esetében a földhivatali bejegyzéshez hozzájárulást kell kérni a Magyar Államkincstártól. A nyilatkozat kiadásához a tulajdonosoknak a Kincstár támogatott ingatlan fekvése szerinti irodájához kell fordulniuk kérelemmel. A Kincstár az állami igény és a támogatási cél teljesülése szempontjából megvizsgálja a kérelmet, és a feltételek megléte esetén kiadja a szükséges jognyilatkozatot.

Bonyolultabb a helyzet, ha eladandó lakásunkra szocpolt vettünk fel. Ez az állam irányába olyan kötelezettséggel jár ugyanis, hogy ingatlanunkat 10 évig nem terhelhetjük meg, és nem adhatjuk el. Erre az időtartamra ugyanis, a szocpol összegéig, a Magyar Állam javára jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom került bejegyzésre. Mindez azt jelenti, hogy ha a "szocpolos" lakást 10 éven belül eladjuk, lebontjuk, vagy a lakásigény kielégítésétől eltérő célra (pl. irodának, üzletnek) hasznosítjuk, úgy kötelesek leszünk a kedvezmény folyósított összegét - tehát akár több millió forintot is - visszafizetni.

E szigorú előírás alól kivételt képez, ha a 10 év alatt abból a célból kívánjuk értékesíteni az ingatlant, hogy vételárának felhasználásával másikat vásároljunk, azt lecseréljük, vagy abból másik építésébe kezdjünk. A helyi önkormányzat jegyzőjétől ugyanis ekkor kérhetjük, hogy a visszafizetési kötelezettségünket függessze fel - építési szándék esetében 3 évre, vásárlásnál 1 évre, ami méltányosságból 1 évvel meghosszabbítható. Ha ez alatt akár vásárlás, akár építkezés útján új lakásra teszünk szert, és számlával, illetve szerződéssel igazoljuk, hogy a régi lakás teljes árát az újra fordítottuk, akkor véglegesen mentesülhetünk a szocpol visszafizetés kötelezettsége alól. Az önkormányzat jegyzője ez esetben intézkedik, hogy a Földhivatal a kedvezmény visszafizetését biztosító jelzálogjogot jegyezze át az új lakásunkra, és a 10 éves tilalmi idő a jelzálogjog átjegyzését követően már az új ingatlanunkra lesz érvényes. AZ OCHC szakértői szerint fontos tudni, hogy ha a korábbi lakásunk elidegenítéséből származó bevételnek csak egy részét fordítottuk az új lakás megszerzésére, akkor az eladási ár és a vételár közötti különbözetet terheli a visszafizetési kötelezettség.

Mindezekkel nem csak eladóként, hanem szocpollal terhelt lakás vásárlójaként is tisztában kell lennünk, hiszen a tulajdonjogunkat csak akkor fogja bejegyezni a Földhivatal, ha az adásvételi szerződéshez csatolni tudjuk a jegyző igazolását arról, hogy az eladó visszafizette a szocpolt, illetve, hogy ezt a kötelezettségét felfüggesztették. Nem mellékesen pedig, ez a procedúra hosszú ideig is eltarthat.

"Az idén március elsején életbe lépett hitelszigorítás is számos kérdést vet fel. Ha régi hitelünket úgy vinnénk át az új lakásra, hogy azt még ki kell pótolni újabb hitelrésszel, akkor erre a részre a szigorúbb hitelfeltételek érvényesek. Forinthitel esetében tehát maximum 75 százalék lehet a hitelfedezeti arány (LTV), azaz az ingatlan fedezeti értékéhez képest a hitel ezt az arányt érheti el. Euró-alapú hitelfelvétel esetén ugyanez az érték 60 százalék, bármely más devizahitelnél pedig 45 százalék a mutató. Lízing esetén 5%-al magasabb finanszírozás vehető igénybe. Ezen szabályok alól létezik ugyanakkor egy legális "kiskapu", mégpedig, ha vállalkozásként vesszük meg az ingatlant, erre az esetre ugyanis nem érvényesek a meghatározott hitelfedezeti arányok." - emelte ki Bánfalvi László.

Ingatlanpiac: Hírek, elemzések
Ossza meg másokkal!
Kapcsolat, vélemény
Lakáspiaci Monitor
2013
Archívum
Lakáspiaci Tanácsadó
2013
Archívum
Residential Market Monitor
2013
Archives
youmetry