2019. 07. 23.

Kitart a lakáspiac lendülete

Tovább szárnyaltak az árak elsősorban a fővárosban, a vidéki városok, valamint az agglomerációs települések lakáspiacán, és 2018-ra minden településtípus esetében meghaladták a válság előtti értéket. A növekedés akkora volt, hogy a válság óta 2018-ban kötötték a legtöbb lakás adásvételi szerződést Magyarországon, ezzel a lakáspiac elérte a kétezres évtized első felének átlagát – derül ki az Otthon Centrum 2019. II. negyedéves Lakáspiaci Tanácsadó elemzéséből.

A legtöbb lakásvásárlás a nagyvárosi térségekben, a fővárosban és környékén, valamint a Balaton-parti településeken történik Magyarországon. A jövedelem-növekedés és a megfizethető hitelek mellett továbbra is fontos szerepe van az állami ösztönzőknek a lakáspiaci kereslet stimulálásában.

infogarfika

 

A Központi Statisztikai Hivatal árindexe szerint Magyarországon a lakásárak immár ötödik éve töretlenül növekednek. 2019 I. negyedévében a használt lakásárak országosan 13,4%-kal haladták meg az előző év azonos időszakának árszintjét, az új lakások drágulása 9,3% volt. 2014 elejétől kezdve minden negyedévben átlagosan 1-5%-kal emelkedtek a használt lakásárak Magyarországon. Az új építésű lakások árai 2014 óta szintén emelkedtek.

Az Otthon Centrum értékesítési adataiból származtatott fajlagos (egy lakás-négyzetméterre vetített) átlagár nominális értéke a téglaépítésű társasházi lakások esetében a fővárosi kerületekben kiugró növekedést mutattak 2014 óta. Az árak 2018-ra minden településtípus esetében meghaladták a válság előtti értéket.

A 2019 január elejétől június végéig tartó időszakban az Otthon Centrum által értékesített ingatlanok 61%-a társasházi lakás volt, ebből 22,5% volt a paneles lakóépületben található lakás. Az új építésű lakások aránya 15% volt országosan, a fővárosban meghaladta a 20%-ot.

A legtöbb adásvétel 15-40 millió forint között történt, míg az új építésű lakások esetében 20-60 millió forint közötti ársávban történt a legtöbb adásvétel. Az árakat leginkább a földrajzi fekvés határozza meg. Vidéken bőven akad ingatlan néhány millió forintért is, ám a településméret növekedésével az ingatlanárak is meredeken emelkedtek.

A fővárosi használt téglalakások négyzetméterára minden kerületben emelkedett a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva: az emelkedés mértéke minden kerületben 10%-ot meghaladó mértékű volt. A belvárosi kerületekben 20-30%-kal nőttek az ingatlanárak, míg a budai kerületekben 20% körüli drágulás történt egy év alatt. A négyzetméterárak tekintetében továbbra is az V. kerület a listavezető, ahol az átlagos fajlagos lakásár meghaladta az 1 millió forintot.

Vidéken a megyei jogú városokban néhány kivételtől eltekintve a téglalakások négyzetméterár növekedése meghaladta a 20%-ot, azonban Pécs, Szeged és Debrecen esetében az emelkedés mértéke elérte a 30%-ot. A legmagasabb négyzetméterárakkal Debrecenben találkozhattak a vásárlók, ahol átlag 425 ezer forintot kértek egy lakás négyzetméteréért.

Balatonon továbbra is hatalmas a szórás a tóparti települések ingatlanárában. Egy siófoki vízparti társasházi téglalakás négyzetméteréért akár 800 ezer forintot meghaladó összeget is elkértek, azonban a városközponttól és a vízparttól távolodva az árak hamar mérséklődnek.

Vásárlás során lehet alkudni, de nem sokat: az árengedmény mértéke 2019-ben a panellakások esetében volt a legkisebb, országos átlagban 4,6%, ebből 3,2% volt átlagosan a szerződéskötéskori alku mértéke. Ennek ellenére egy fizetőképes vevő az adásvételt közvetlenül megelőző alku során el tud érni árengedményt, különösen, ha készpénzzel fizet.

A panellakásokat lehet a leggyorsabban eladni: még akkor is, ha 2019-ben az átlagos eladási idő néhány nappal hosszabbodott és 70 napra nőtt. A téglalakások átlagos értékesítési ideje 82,8 nap volt, ami egy héttel kevesebb, mint 2018-ban. Ezzel szemben a családi házak eladóinak továbbra is átlagosan fél évet, mintegy 178 napot kellett várni a fizető vevőre.

 Lakáspiaci tanácsadó 2019 Q2