Közép-Európa fővárosai közül Bécsben a legdrágább lakást bérelni. A numbeo.com adatai szerint egy kis, egy hálószobás lakásért átlagosan 330 ezer forintnak megfelelő eurót kérnek a belső kerületekben, ami a tavalyi árhoz képest minimális bérleti díj növekedést jelent (+2,1 százalék). Aki viszont a városközponttól távolabb hajlandó költözni, ennél harmadával olcsóbban találhat ugyanekkora lakást. A régióban a második legdrágább Prága, ahol 262.760 forintnak megfelelő cseh korona a belvárosi, egy hálószobás lakás átlagos bérleti díja. A térség harmadik legdrágább városa Varsó, ahol egy hasonló paraméterű lakásért átlagosan 240.100 forintnak megfelelő zlotyt kell havonta fizetni.

Budapesten ennél olcsóbban meg lehet úszni egy ekkora lakás bérlését, ebben a kategóriában átlagosan 150-160 ezer forintot kérnek bérletidíjként, ám egy külső kerületben már 120 ezerért is meg lehet kapni ugyanezt – ismertette Soóki-Tóth Gábor a magyar főváros albérleti díjait. Az Otthon Centrum elemzési vezetője szerint a tavaly tavaszi nagy visszaesés után némileg korrigáltak az árak, vagyis emelkedtek az albérleti díjak, ám a lezárások újbóli bevezetése stabilizálta az elmúlt évek folyamatos drágulásához képest bérlőbarátnak mondható árszintet.

A környező fővárosok adatai alapján Budapest olcsónak tűnik, hiszen Bécsben a budapesti átlag valamivel több mint duplája a bérleti díj, és a külső kerületek olcsóbb albérleti díjai között is majdnem kétszeres a különbség az osztrák főváros javára. Prágával vagy Varsóval összevetve is jelentős az eltérés, a lengyel fővárosban a budapesti átlagos havi díj másfélszeresét kell fizetni, míg Prágában 70 százalékkal magasabb a díj. De a többi közép-európai főváros esetében is fennáll a különbség: Ljubljanában egy belvárosi, egy hálós lakás havi bérleti díja 42 százalékkal magasabb, mint a budapesti (átlagosan havi 221,000 Ft/hó), Pozsonyban szintén 50 százalékkal többet kérnek a magyar fővárosi albérlet árnál (235,000 Ft/hó, természetesen mindkét városban euróban fizetve).

Jelentős különbséget mutatott ki az égtájak szerinti bontás is: nyugat felé haladva (forintban számolva) nőnek a havi bérleti díjak, így Milánóban (412,000 Ft/hó) és Münchenben (480,000 Ft/hó) is magasabb a budapesti árszintnél az összehasonlítás alapjául szolgáló lakás bérleti díja. Kelet felé azonban Budapestnél olcsóbban lehet albérlethez jutni, a román fővárosban 6,7 százalékkal kedvezőbb a belvárosi bérleti díj, átlagosan 145 ezer forintnak megfelelő lej, ami Kolozsváron is érvényes viszonyszám.

A közép-európai fővárosokban Bécsben tapasztalható a legnagyobb különbség a belváros és a peremkerületekben kiadott albérletek átlagárában (29,2 százalék), a többi fővárosban jellemzően kisebb a differencia, a külső városrészekben nem annyival olcsóbb a bérleti díj (22-25 százalék).

A tavaly év végéhez képest nem történt sehol sem drámai változás, Prágában és Varsóban is stabil az albérleti díjak szintje, a többi városban is legfeljebb 1-2 százalékkal emelkedett az ár, kivéve Ljubljanát, ahol december óta érezhetően meglódult a belvárosi átlagos lakbér (4,6 százalékkal drágult az albérlet).

A különböző fővárosok nominális bérleti díjainak összehasonlítása azonban nem lenne teljes az országok eltérő jövedelmi szintjének összehasonlítása nélkül. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, ha az átlagkeresetekkel vetjük össze a budapesti albérleti díjakat, akkor már nem feltétlenül tűnik olcsónak a fővárosi lakhatás: Ljubljanában az átlagfizetés a budapesti másfélszerese, míg Pozsonyban 40 százalékkal magasabb. Bécsben sem okoz gondot a budapesti albérleti díj dupláját kifizetni, mivel az átlagbér 175 százalékkal magasabb, mint Budapesten. Ugyanakkor Bukarest sem sokkal olcsóbb, hiszen a bérek színvonala a magyar fővárosban elérhető átlagos jövedelemhez képest 12 százalékkal alacsonyabbak, de a bérleti díjak között csak 6,7 százalék a különbség.