A kedvezőbb munkalehetőségek miatt évek óta egyre többen költöznek a fővárosba vagy környékére, ami folyamatosan hajtja az agglomerációs lakáspiacot, amely ez által az ország legnagyobb vándorlási célpontja lett. Ennek a trendnek tudható be, hogy a fővárosi agglomerációba sorolt 80 település közül 78-ban pozitív a vándorlási mérleg, vagyis többen költöztek oda, mint amennyien távoztak onnan.

„Az utóbbi három év adatai alapján népességarányosan, tehát ezer lakosra vetítve, a legtöbben Délegyházát, Pócsmegyert és Nagytarcsát választották. A vándorlási nyereség ezeken a településeken meghaladta a 150 ezreléket, ami azt jelenti, hogy ezer lakosonként 150 ember érkezett (elvándorlókat is beleszámolva) az említett községekbe. Abszolút értékben viszont Érd, Szigetszentmiklós és Gyömrő mellett döntöttek a legtöbben” – részletezte a fővárosi agglomerációs adatokat Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum vezető elemzője. Azt is elmondta, hogy az utóbbi három település esetében ez 5, 10, valamint 15 ezer odavándorlót jelent, ami az elvándorlás után is komoly népességtöbblettel jár. A vándorlási nyereség sorrendje az agglomerációban Érd (3354 fő), Szigetszentmiklós (2606 fő) és Gyömrő (1692) volt. Vándorlási veszteség egyedül két városban, Gödöllőn és Százhalombattán volt kimutatható, ezekből a városokból többen költöztek el, mint ahányan oda érkeztek.

A fővárosban a legtöbben a XI. és XIII. kerületet választották, több mint 20 ezren, ám a magas elköltözési ráta ellenére azért a két kerület minimális vándorlási többletet tudhat magáénak. Ez azonban nem jellemző, Budapesten az agglomerációval ellentétes vándorlási folyamat alakult ki. „A fővárosi kerületek többségében erőteljes kivándorlás volt megfigyelhető. A kerületekkel együtt 103 települést számláló agglomeráció vándorlási mérleg szerinti utolsó tíz helyezettje közül kilenc Budapest valamely kerülete” – elemezte a fővárosi adatokat a vezető elemző. Mint mondta a nagyobb fővárosi kerületekből akár tíz- húszezer ember is elvándorolt a 2016-2018 közötti időszakban. Ugyan az odavándorlók száma is hasonlóan magas volt, de a külső kerületek ennél is rosszabbul jártak: 1000-1500 embert vesztettek el az elvándorlás miatt. Ezer fővel a legnagyobb vándorlási többletet a XI. kerület tudta felmutatni, míg népesség arányosan is a IX. kerület volt a legnépszerűbb az ezer lakosra jutott tíz odaköltözőjével.

A fővárosból kiköltözők döntően az agglomerációt választják, valamint a vidékről érkező, fővárosban munkát vállakók egy része is itt telepedik le. Ennek elsődleges oka, hogy az ingatlanárak kedvezőbbek, mint a fővárosban. Ráadásul számos település elérhető valamelyik BKK járattal vagy kötöttpályás közlekedéssel, ami vonzóvá teszi ezeket a lakóhelyeket.

Az árak is az agglomeráció felé hajtják a vásárlókat: a legdrágább belvárosi kerületek téglalakásainak négyzetméterára tavaly meghaladta a 800 ezer forintot, míg a legdrágább agglomerációs településeken ugyanez 600 ezer forint volt. Ez az egyik magyarázata annak, hogy a belváros elvándorlással küzd, míg a legdrágább agglomerációs települések, mint Budaörs vagy Budakeszi számottevő vándorlási többlettel rendelkezik.

„A vándorlási statisztikákat az ingatlanárakkal összehasonlítva megállapítható, hogy a fizetőképes kereslet szűkössége miatt nem a legnépszerűbb települések a legdrágábbak. Az viszont egyértelműen kimutatható, hogy a jelentős vándorlási többlettel rendelkező településeken az árak dinamikus növekednek. A lakástranzakciók és az oda és elvándorlók száma között szoros, egyenes arányú összefüggés van” – fogalmazott Soóki-Tóth Gábor.

A legnagyobb vándorlási nyereséggel rendelkező települések: