2018. 05. 29.

Budán nincs 15 millió alatti lakás

Az Otthon Centrum hálózatán keresztül idén, mintegy 1300 ingatlan kelt el 15 millió forint alatt, ugyanakkor vidék és Budapest között jelentős különbség van. Budapesten alig pár tucat ilyen ingatlan akadt, azok többsége is a külső pesti kerületekben. Vidéken ezzel szemben az 50 ezer főnél kisebb településeken értékesített ingatlanok legalább 2/3-t 15 millió forint alatt adták el. Az 5 ezer főnél kisebb településeken pedig négy ingatlanból hármat. Az agglomeráció településeinél az értékesített ingatlanok 16,2%-a nem került többe 15 millió forintnál, ugyanakkor az alacsonyabb összegű adásvételek nagyobb része az agglomeráció keleti-délkeleti részében történt.

A panellakások esetében Budán és a Belváros XIII. kerületében ezért a pénzért idén már nem lehetett panellakást kapni, de a külső kerületekben is elvétve akadt egy-egy darab. Ezzel szemben Közép-Magyarország régión kívül az emberek kedvükre válogathattak, ugyanis minden település kategóriában az értékesített panelek legalább 85%-a az értékhatárba beleesett. Pest megyében pedig ez az ingatlantípus kevésbé jellemző.

A téglalakások esetében egy fokkal jobb a helyzet a fővárosban, de ezért a pénzért elfogadható állapotú lakást inkább csak a pesti peremkerületekben lehetett kapni, ahol minden ötödik lakás az értékhatár alatt kelt el. A belvárosban ugyan minden tizedik lakás nem került többe 15 millió forintnál, azonban ezek állapota többségében leromlott, felújításra szorul. Budán viszont ezért a pénzért senkinek sem sikerült lakáshoz jutnia. Az agglomerációban 15 millió forint alatt idén értékesített lakások 15%-talált új tulajdonosra. Vidéken értékesített állományban a legnagyobb arányban a 25-50 ezer lakosú településeken akadt az összeghatár alatti értékesítés, ahol a lakások 92%-a beleesett az értékbe, ami nagyobb az 5 ezer főnél kisseb települések 82%-os értékénél is. A régióközpontokban tízből hat ingatlan esetében fizettek maximum 15 millió forintot a vásárlók.

Családi házak a belvárosban nem jellemzőek, Budán pedig nem akadt 15 millió forintál alacsonyabb áron történő értékesítés. Külső pesten és az agglomerációban minden ötödik családi házat értékesítettek ennél alacsonyabb áron. Az 5 ezer főnél kisebb településeken viszont az értékhatártartományba négyből három ingatan belefért, míg a régióközpontokban ez az arány csak 38%-a volt, a többi városban pedig legalább 50%.

Jelenlegi kínálat

Az Otthon Centrum aktuális kínálatában szereplő lakóingatlanok 24%-t kínálják maximum 15 millió forintért, ami arányaiban 16%-kal kevesebb, mint az idén vásárolt lakások esetében mért érték. Mindez jól jelzi, hogy január óta érezhetően tovább drágultak a lakóingatlanok.

Panellakás például Budapest egész területén nem akad 15 millió forint alatt és téglalakás is csak külső pesti kerületekben van, ahol a kínálat 10%-a beleesik az összeghatárba (Budán és a belvárosban ez az arány 1%).

Vidéki városokban is érezhetően apadnak az olcsóbb ingatlanok. Az 50 ezer főnél népesebb városok panel kínálatának 2/3 ugyan még 15 millió forint alatt van, de az értékesített ingatlanokhoz képest ez 15-20%-os csökkenést jelent. Ennél is látványosabban apadt az olcsóbb téglalakások aránya vidéken. Az 50 ezer főnél kisebb városokban a kínálat fele ugyan az értékhatár alatt van, ez azonban arányaiban harmadával kevesebb az értékesített lakásállományhoz képest, sőt a 25-50 ezer fős városokban közel felével kisebb ez az arány. A megyei jogú városokban pedig a kínálat már csak harmada van 15 millió forint alatt és ez az értékesített állományhoz képest szintén harmadával kevesebb ingatlant jelent.

15 millió forintnál nem drágább családi ház Budapesten belül csak a pesti peremkerületekben akad, ott is csak a kínálat 4%-a, amely a már értékesített lakások arányaihoz képest 15%-kal kevesebb lakást jelent. Aki siet az agglomerációban találhat még valamit, ahol a kínálat 11%-a nem haladja meg a 15 millió forintot. Közép-Magyarországon kívül az 50 ezer főnél kisebb települések kínálatának közel fele nem drágább 15 millió forintnál, ez azonban az értékesített állományhoz képest 20%-kal alacsonyabb arány, míg a nagyobb városokban a kínálat csupán harmada, a régióközpontokban negyede nem drágább 15 millió forintnál (tehát a családi házak többsége, már a vidéki nagyvárosokban is drágább).        

Nézzünk néhány konkrét példát

15 millió forintnál nem drágább téglalakásra budapesti példa a VIII. kerületi Orczy tér közelében 100 éve épült, 26 négyzetméteres, mellékhelyeséget nem tartalmazó lakás. A XVIII. kerületi Liptáktelepen viszont 30 négyzetméteres, felújított, földszinti lakás is kapható ezért a pénzért. Budapesttől távol már más a helyzet. Pécsett például 80 négyzetméteres, igaz felújításra szoruló, teraszos lakás kapható 15 millió forintért. A nyugat-magyarországi Csepregen ebből a pénzből, egy négy lakásos tárásházban, kiváló állapotú, 51 négyzetméteres, kétszobás lakás, garázzsal és közös használatú kerttel vásárolható.

Aktuálisan kínált panellakásokra egész Közép-Magyarország régióban példát sem tudunk említeni. Vidéki városokban viszont akad példa bőven 15 millió forintnál nem drágább panelra. Például Székesfehérváron, a központ közelében, panelprogramos, 49 négyzetméteres, kétszobás lakás kapható. Keszthelyen pedig 62 négyzetméteres, 1+2 szobás, erkélyes, felújított lakás várja új tulajdonosát ezen az áron.

Budapesten akad néhány példa családi házra, mely közül említést érdemel a XVIII. kerületi Liptáktelepen, 36 négyzetméteres, egy szobás ház. A másik véglet pedig a Nyíregyházához közeli Sényőn, kiváló állapotú, 79 négyzetméteres, kétszobás családi ház, amely szintén 15 millió forintba kerül, míg a köztes méretű városokban, a családi házak állapota, az említett két példa között van.

05_29_kozelemeny_tablazat