2021. 04. 22.

Csúcson az ingatlanpiac, 40 százalékkal emelkedett a tranzakciószám

Rekordforgalommal zárta az első negyedévet az Otthon Centrum, a tranzakciószámok országos átlagban 40 százalékkal múlták felül az előző év hasonló időszakában mért értéket: a legjobban Budán és a külső pesti kerületekben pörgött az ingatlanpiac, érdekes fejlemény, hogy a belváros ezúttal jelentősen elmaradt az országos középértéktől. Az árak két számjegyű növekedése megállt, ez alól egyedül Pest megye a kivétel, ahol – alighanem a pandémia hatására – 25 százalékos volt az árnövekedés egy év alatt. Az agglomerációban a forgási sebesség már a 2008-as világválság előttit idézi.

Az Otthon Centrum húszéves fennállásának legerősebb negyedéve volt az idei, jelentette ki Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója, aki elmondta: az esztendő első három hónapjában a cég közreműködésével létrejött tranzakciók száma az ország minden területén emelkedett, az átlagos növekedés elérte a 40 százalékot az előző év első negyedévéhez képest. „A vírus és a kormányzati korlátozó intézkedések miatt eltűntek az ingatlanturisták, csak olyanok maradtak, akik komoly eladási vagy vásárlási szándékkal léptek a piacra. A tavaly elhalasztott ingatlanvásárlások idei realizálódása is lendített a piacon” – adott magyarázatot a kiemelkedő növekedésre a cég vezetője.

A legnagyobb mértékű növekedést Budán, a külső pesti kerületekben, Pest megye településein, valamint a nagyobb vidéki városokban mérte az OC, ez a korábbinál másfélszer több tranzakciót jelentett. A belvárosi kerületekben ezzel szemben mindössze 15 százalékos volt a forgalom növekedése, ami jelentősen elmaradt az országos átlagtól. A kisebb településen, városokban szintén enyhébb forgalomnövekedés volt tapasztalható, ami elsősorban annak köszönhető, hogy ezen területek kevésbé estek vissza a járvány hatására tavaly.

Az elmúlt évek árszintjére folyamatos és határozott emelkedés volt a jellemző, minden ingatlantípus esetében két számjegyű növekedés volt tapasztalható. A koronavírus azonban ezt a tendenciát megállította. A tavalyi első negyedévhez képest – noha országos összevetésben minden ingatlantípus esetében nőttek az árak – a két számjegyű növekedési fázisnak vége. Az árak a legtöbb település esetében néhány százalékkal változtak tavalyhoz képest, pozitív, de esetenként negatív irányba.

A téglalakások tekintetében a legfontosabb különbség, hogy a korábbi években a legnagyobb árnövekedést mutató nagyvárosok, illetve Budapest felkapott kerületeiben az országos átlagnál alacsonyabb volt az árváltozás mértéke: a négyzetméterár 6,8 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti árszintet, ez azonban Budapest belvárosában 6 százalékos csökkenéssel ért fel. Ugyanakkor a többi pesti kerületben is mindössze 2,5 százalékos, Budán 4 százalékos volt a növekedés. Ezzel élesen szemben áll a Pest megyében történt emelkedés, ahol 25 százalékkal nőttek az árak a vizsgált időszak alatt. Sőt, a kisebb vidéki településeken vagy városokban esetenként még ennél is nagyobb volt az árnövekedés.

A panellakásoknál is szinte ugyanilyen tendencia alakult ki. Országos átlagban 4,2 százalékkal emelkedtek az árak, azonban Budai panelekre 1 százalékos csökkenés, míg a pesti oldalra 4 százalékos emelkedés volt jellemző. Pest megye és a kisebb városok paneljai azonban 20 százalékot meghaladó áremelkedést mutattak az első negyedévben, míg a legnagyobb vidéki városokban ez 7 százalék volt.

A korábbi gyakorlat szerint a legkisebb mértékben a családi házak árai nőttek, de ez ugyancsak megváltozott az eltelt egy év alatt. Ebben a szegmensben 16 százalékkal emelkedtek a négyzetméterárak. A legtöbb térségre 10-20 százalék közötti árnövekedés volt jellemző, de néhány népszerűbb agglomerációs településen ezt meghaladó árváltozás is érzékelhető volt.

Az ingatlanpiaci trendekhez az értékesítéshez szükséges idő is konvergált. Kosztolánczy György elmondta, a járvány hatására a lakásszegmensben nőtt az értékesítéshez szükséges idő: a panelek esetében 100, tégla lakások esetében 125 napra. Ezzel szemben családi házaknál nem történt lényegi változás: átlagosan 170 nap kellett az értékesítéshez az idei első negyedévben is. A vezérigazgató megjegyezte, a vírushelyzet fokozta a kiköltözési hullámot, amit jelez, hogy a fővárosi agglomerációban három héttel gyorsult a forgási sebesség, és az értékesítési idő 148 napra csökkent. Ez az érték utoljára a 2008-as világválság előtt volt ennyire kedvező a térségben.