2019. 11. 07.

Gondoskodjon magáról, cseréljen lakást!

Az időskori öngondoskodás egyik formája a megszerzett ingatlanvagyonnal való megfelelő gazdálkodás lehet. Magyarországon tíz nyugdíjasból kilenc saját tulajdonú ingatlanban él, ami európai összevetésben is kiemelkedő arány.

Alapvető demográfiai változást jelez az Eurostat legfrissebb elemzése, mely szerint 2050-re az 55 évesek vagy az ennél idősebbek aránya Magyarországon 40 százaléknál magasabb lesz. Az aktív korúak és az eltartott időskorúak arányát kifejező függőségi ráta évtizedek óta kedvezőtlenül változik, és a tendencia folytatódik. Amíg Magyarországon 1990-ben még 20 százalékos volt a függőségi ráta (vagyis öt aktív korú tartott el egy idős embert), addig ez az arány tavalyra 30 százalék körülire romlott. A demográfiai előrejelzések szerint az említett mutató 2050-re elérheti akár az 50 százalékot is, ami ha bekövetkezik, akkor az azt jelenti, hogy tíz aktív korú, munkaképes emberre öt nyugdíjas jut majd.

Az Európai Unióban a nyugdíjasok jellemzően korábbi keresetük 58 százalékát kapják meg, Magyarországon ez az arány valamivel jobb, 65 százalék. Megjegyzendő, hogy a vásárlóerő természetesen országonként jelentős eltérést mutat. Ugyanakkor Magyarország egészen speciális helyzetben van az időskorúak ingatlantulajdonlása terén. Az EU-ban a 65 év felettiek 60 százaléka lakik jelzáloggal már nem terhelt saját lakásban vagy házban. Magyarországon ez az arány ennél sokkal magasabb, az idősek megközelítőleg 90 százaléka él saját ingatlanban. „Az adatok azt tükrözik, hogy Magyarországon a nyugdíjas évek az időskorúak jelentős részének biztos lakáskörülményeket, de kevésbé biztos jövedelmi helyzetet jelentenek majd. Az öngondoskodás részeként, különösen az egyedül maradt idősek számára az életút során megszerzett ingatlanvagyonnal való gazdálkodás nyújthat megfelelő jövedelem kiegészítést” – ismertette Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum vezető elemzője az öngondoskodás egyik lehetőségét. 

Az Otthon Centrum adatai szerint a fővárosban az idős korosztály aránya a II., az V. és a XII. kerületben meghaladja a 25 százalékot, de a külső kerületekben is mindenütt bőven 15 százalék felett van.

„Az idősebb generáció az életútja során megszerzett ingatlan értékesítésével olyan tőkére tehet szert, amelyből olcsóbb ingatlan vásárlása esetén akkora különbözethez jut, hogy abból befektetési céllal vásárolhat egy másik ingatlant. Ez a megoldás a nyugdíjas évekre plusz jövedelmet jelent” – folytatta a vezető elemző, aki a belvárosi és a piacon népszerűbb fővárosi kerületek árairól szólva elmondta: az V. kerületben a téglaépítésű társasházi lakások fajlagos átlagára négyzetméterenként már meghaladta az 1 millió forintot, ezt követi a II. és a XII. kerület (750-780 ezer forint). „Egy 80 négyzetméteres lakás 60-80 millió forintért értékesíthető, amiből hasonló presztízsű környéken kisebb lakás vételével akár 25-30 millió forint szabadítható fel” – elemezte a lehetőségeket Soóki-Tóth Gábor.

De milyen ingatlan vehető 25 millió forintért?

A legkedveltebb lakótelepeket leszámítva már 550-600 ezres négyzetméteráron elérhetők a panellakások, egy 30 négyzetméteres, havi 100-120 ezerért kiadható garzon 18 millió körül elérhető. De a külső kerületekben 25 millióért már 55 négyzetméteres, 1+2 félszobás, vagy két szobás panellakásba is fektethetünk, amelyek havi bérleti díja 130-140 ezer forint plusz jövedelmet jelenthet a nyugdíjas évekre.