2020. 05. 12.

Ingatlanpiac: csökkent a tranzakciószám

Az Otthon Centrum becslése szerint tavaly nagyjából 150 ezer tranzakció köttetett az ingatlanpiacon, ami tíz százalékkal volt kevesebb, mint 2018-ban: idén a járvány miatt további csökkenés várható.

Az előzetes adatok szerint tavaly majdnem 129 ezer adásvételt bonyolítottak le az ingatlanpiacon: a végső összegzést csak augusztusban teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal, ám az Otthon Centrum becslése szerint a tranzakciószám valahol 145 és 150 ezer között fog megállni.

„A tavalyi év első fele még a megszokott pörgéssel zajlott. Az utolsó két negyedév adatai azonban már elmaradtak az előző év értékétől, így elmondható: 2018-hoz, az ingatlanpiac egyik legjobb évéhez képest tavaly már tíz százalékkal kevesebb tranzakció köttetett. A trend folytatódott, elsősorban a járványhelyzet okozta korlátozások miatt az adatok az idei első negyedévében is hasonló csökkenést mutatnak” – kommentálta a tranzakciószámok visszaesését Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, az adásvételek harmada a nem megyei jogú városokban történt (34,2 százalék), míg a községekben az adásvételek bő negyedét bonyolították le. A 23 megyei jogú városban az ingatlanok ötöde (20,5 százalék) cserélt tulajdonost, míg Budapest részesedése ez alatt volt (17,8 százalék). Soóki-Tóth Gábor hangsúlyozta, ezek a mutatók nem véglegesek, mivel a nagyobb városok adatainak feldolgozása a több tranzakció miatt lassabb, így várhatóan a főváros és a megyei jogú városok aránya javulni fog.

Budapesten tavaly 23 ezer adásvételt regisztráltak, ez a pillanatnyi állás szerint az országos eladások 18 százaléka, ami az augusztusi végleges adatok ismeretében valószínűleg néhány százalékot emelkedni fog. „Az évek óta megfigyelhető trend szerint Budapest folyamatosan veszít ingatlanpiaci részesedéséből: az országos tranzakciószámból egyre kisebb szelet a fővárosé, és ezt az irányt a 2019-es végleges adatok ismerete sem fogja felülírni” – ismertette az elemzési vezető a legvalószínűbb forgatókönyvet. A főváros visszaesését a vándorlási adatok is alátámasztják, jóval többen költöznek ki a városból, mint ahányan oda érkeznek. Mindezek ellenére a nagyobb kerületek értékei a legnagyobb városokéval versenyeznek, abszolút értékben csak kevéssel maradnak el azoktól. A fajlagosan, ezer lakosra vetített tranzakciók aránya várhatóan idén is a belvárosi kerületekben lesz a legmagasabb (35-40 ezrelékkel), kivált a VII. és VIII. kerületre volt jellemző a pörgés.

Abszolút számban a legnagyobb régió központokban volt a legtöbb adásvétel tavaly: a listavezető Debrecen (több mint 4000), amelyet Szeged (több mint 3500), majd Pécs (több mint 3000) követ. A megyeszékhelyek közül a legkevesebb tranzakció Salgótarjában és Szekszárdon (várhatóan 500-1000 között) lesz a végleges adatok szerint.

A kisebb települések főként ezer lakosra vetített értékükkel emelkedhetnek ki, elsősorban a nagyvárosok közelében, ahova az emberek szívesen költöznek ki. Ezek hátránya az ingázás, ám ezt ellensúlyozza a nyugalmas otthon és a nagyváros nyújtotta szolgáltatások együttes előnye.

A Balaton külön kaszt az országban, a nagyobb városok (Siófok, Balatonfüred Keszthely), valamit a fővároshoz közelebbi települések fajlagos értékében várhatóan az országos átlagnál sokkal jobban fognak szerepelni.