2018. 10. 15.

Másfélszeres árkülönbséget is jelenthet az ingatlan fűtése

A távfűtéses lakások a legolcsóbbak, a megújuló energiásak a legdrágábbak

Sokat számít az árban, hogy milyen fűtéstípussal rendelkezik az adott ingatlan: országos átlagban a távfűtéses lakások a legolcsóbbak, míg a megújuló energiás fűtésrendszerekkel bíró, jellemzően új építésű ingatlanok a legdrágábbak – derül ki az Otthon Centrum friss, a fűtési időszak kezdete apropójából készített elemzéséből. Egy téglalakásnál akár 40 százalékos, egy panellakásnál 20 százalékos, míg egy családi háznál több mint kétszeres árkülönbséget is jelenthet országos átlagban az épület fűtése alapján. Az átlagárak közötti eltérést ugyanakkor számos egyéb tényező befolyásolja a fűtésrendszeren kívül. Így a magas különbséghez hozzájárul, hogy amíg a nagyobb városokban a gáz az általános fűtési mód, addig a kisebb településeken, ahol eleve alacsonyabb négyzetméterárak jellemzőek, máig fával fűtik a családi házak többségét.

Távfűtéses használt lakást lehet a legolcsóbban venni, legyen szó téglaépületről, vagy panelról, míg az új építésű társasházak esetében a gáz cirkós fűtéssel bíró lakások kaphatók a legkedvezőbb áron – derül ki az Otthon Centrum friss elemzéséből, amely a fűtési szezon beköszönte kapcsán a fűtéstípusok ingatlanárakra gyakorolt hatását vette górcső alá.  Az elemzés szerint míg egy téglalakás átlagos négyzetméterára országos átlagban 405 ezer forint, addig a távfűtéses lakásoké csupán átlagosan 333 ezer forint, a gáz cirkóé pedig 460 ezer forint. Fűtéstípus alapján a legmagasabb átlagos négyzetméteráron, átlagosan 545 ezer forinton a központi fűtéses lakások cserélnek gazdát a téglalakások esetében. Paneleknél a távfűtéses lakások olcsóbbak (256 ezer forintos átlagos négyzetméterár, egyedi mérővel pedig 291 ezer forintos négyzetméterár), és a központi fűtésesek ára a magasabb (321 ezer forint).

Új lakásoknál a gáz cirkós lakások kaphatók a legolcsóbban (379 ezer forintos négyzetméterár), míg a megújuló energiás fűtőrendszerűek a legdrágábbak (698 ezer forintos átlagos négyzetméterár). Családi házaknál ugyanakkor a gáz cirkós fűtésűek cserélnek gazdát a legmagasabb áron (222 ezer forint), és a fa vagy széntüzelésű házak a legalacsonyabban (109 ezer forint). „A fűtéstípusok megoszlása alapján a legnagyobb kereslet napjainkban is a gázfűtéses ingatlanok iránt mutatkozik, ez magába foglalja a gáz cirkó, gáz konvektor és az egyéb, gázzal történő fűtési megoldásokat. Az alternatív fűtési módok még csak most kezdenek terjedni, részarányuk minimális. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a fűtés és az energiahatékonyság mellett számos egyéb tényező is jelentős hatással van az árakra”- nyilatkozta Soóki-Tóth Gábor az Otthon Centrum elemzési vezetője. Így a magas különbséghez hozzájárul például, hogy amíg a nagyobb városokban a gáz az általános fűtési mód, addig a kisebb településeken, ahol eleve alacsonyabb négyzetméterárak jellemzőek, máig fával fűtik a családi házak többségét. 

A társasházaknál továbbra is a központi fűtés, a panellakások esetében a távfűtés a legelterjedtebb fűtési megoldás. Az új építésű lakások esetében pedig egyre népszerűbbé válnak a megújuló energián alapuló úgynevezett „nulla energiás” fűtési megoldások, mint a levegő-típusú hőszivattyús berendezések alkalmazása. „Az értékesítés tekintetében a családi házaknál a fatüzeléses ingatlanok iránt mutatkozik a legkisebb kereslet, a legnagyobb pedig a megújuló energiát alkalmazó házakra. Lakások esetében kedveltek az egyedi mérőórával felszerelt központi fűtési rendszerek, valamint a lakásközponti fűtés kombinált fűtőkészülékkel („kombi cirkó”). Minden esetben számít a ház vagy társasház külső szigetelése, a korszerű nyílászárók megléte, amely a hatékony fűtés elengedhetetlen feltételei” - hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor az Otthon Centrum elemzési vezetője.

Az ingatlanok értékét a fűtési rendszer milyensége mellett az energiahatékonyság mértéke is befolyásolja, aminek része a fűtési rendszer, ennek hatása leginkább panellakások esetében mérhető. Az egyedi mérőórával felszerelt és panelprogramban részt vett lakások mindenütt magasabb áron értékesíthetők a korszerűsítést nélkülöző lakásokhoz képest. A különbség a fővárosban a legkisebb 7 százalék, a megyei jogú városokban 14 százalék, a kisebb településeken pedig akár ennél is nagyobb lehet, amit a lokáció és egyéb tényezők is befolyásolnak. A kisebb települések esetében pedig a korszerűsített lakások aránya jóval kisebb, ezért értékesebbek.

„A korszerűbb, felújított lakások könnyebben értékesíthetők, ez is az oka az árakban megmutatkozó különbségnek, különösen a felső kategóriában. Egy fűtéskorszerűsítés árát ugyanakkor nem feltétlenül lehet teljesen érvényesíteni az értékesítés során, sőt sok esetben kifejezetten előny, ha felújítandó az ingatlan, mivel az új tulajdonos mindenképpen a saját ízlése szerint újítja majd fel”
- tette hozzá Soóki-Tóth Gábor az Otthon Centrum elemzési vezetője.

10.09 kozlemeny elso kep