A Budapesten tartott sajtótájékoztató keretében Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója elmondta, hogy az ingatlanpiac 2014-ben ért fordulóponthoz, amikor a válság után meredeken emelkedni kezdett a tranzakciószám és ezzel párhuzamosan az ár is, ami a korábbi pangáshoz viszonyítva igen intenzív időszakot jelentett. A vezérigazgató arról is beszélt, hogy a piac pörgését elősegítették az alacsony banki kamatok is, így a legjobb hozamot garantáló befektetési formák közé emelkedett az ingatlanvásárlás. A kialakult árak azonban nyárra átlépték a lélektani határt, a piac beesett, augusztusban és szeptemberben az egy évvel korábbi érték felére esett vissza a tranzakciószám. A környezetre erős hatást gyakorolt a babaváró támogatási program bevezetése, valamint a szuperállampapír kötvény megjelenése is, amely a visszatartotta a befektetési szándékkal piacra lépőket.

A piaci korrekció jelenleg is tart, de az utolsó negyedéves előrejelzések szerint a tranzakciószám kezd az egy évvel ezelőtti szinthez közelíteni, szögezte le Kosztolánczy. A vezérigazgató szerint ugyan a befektetők kivárnak és a vevő is kevesebb, de azok szándékaik nagyon komolyak.

Az ingatlanpiac jövőjéről szólva kijelentette, a trend nem fog változni. A fejleményekre utalva kiemelte, hogy semmilyen ok nincs arra, hogy alapvető fordulat vagy változás Kezdődjön. A GDP és a reáljövedelem is nő, a hitelezés dübörög, ilyen kedvező hitelfelvételi lehetőségek soha nem voltak. Ugyanakkor az áremelkedés növekvő üteme is lassult, így a piacon tavasszal élénküléssel számolnak a szakértők, bár a tranzakciószám várhatóan elmarad a korábbi évekétől. Működő és erős marad jövőre is az ingatlanpiac – összegzett Kosztolánczy György, aki szerint az agglomerációs övezet lehet 2020 nagy slágere.  

Az eseményen tartott tájékoztatójában Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője kiemelte, hogy a korábbiakhoz hasonlóan idén is kedvezőbb értékek jellemzik a főváros belső kerületeit, míg kedvezőtlenebbek a kisebb vidéki városokat és egyes külső pesti kerületeket. Az agglomeráció és a megyeszékhelyek a középmezőnyben helyezkednek el. A foglalkoztatottság, az egészségügyi ellátás, valamint az oktatás mutatói a város méretének növekedésével arányosan javulnak, míg a kisebb települések és a főváros belvárosi kerületei a munkába járás időtartamában végeztek az élen.

A felmérés fővárosi eredményeiről szólva az elemzési vezető elmondta, hogy a tavalyihoz képest nincs lényegi elmozdulás, az első hat helyen továbbra is a fővárosi kerületek szerepelnek. Az élhetőségi lista élén az I. és az V. kerület áll 84 és 82 százalékos értékkel. A két kerület a legtöbb mutatóban kiemelkedő, egyedül az odavándorlók népességre vetített számában mondható átlagosnak.

Az élmezőnyben a pesti belváros további kerületei következnek (VI., VII., IX., XIII.), valamint a budai kerületek közül a kettő (II. és a XII.) a maguk 61-70 százalékos eredményével. A budai és pesti kerületek mutatói eltérnek egymástól, mivel a II. és a XII. kerület értékei a felsőfokú végzettségűek és a foglalkoztatottak arányát tekintve kiemelkedő, míg a belvárosi kerületek (az I. és V. kerület kivételével) elsősorban a vándorlási mutató és a munkába járás időtartama alapján került az élmezőnybe - tette hozzá Soóki - Tóth Gábor.

A budapesti rangsor végén néhány külső pesti kerület áll 36-46 százalékos eredménnyel. Főként azért, mert innen (a XV., XVI., XVII., XVIII., XX., XXI., és XXIII., kerületekből) sok időbe telik a munkába járás, miközben a vizsgált szolgáltatások egy részét nem helyben veszi igénybe a lakósság.

A vidéki települések tekintetében Veszprém és Eger értékei a legjobbak (67-61 százalék), ennek elsődleges oka, hogy az itt élők jutnak be leghamarabb a munkahelyükre (a teljes mintához képest 96-99 százalékos eredményt értek el ebben). A régióközpontok nagyon hasonlóan szerepeltek: Székesfehérvár és Pécs értékétől (55 százalék) alig maradt el Győr és Szeged (54 százalék), illetve Debrecen (53 százalék). Egyedül Miskolc mutatója volt kicsit gyengébb (49 százalék). A megyei jogú városok többsége 46-55 százalékos eredményt ért el, amivel a középmezőnyben helyezkednek el. Tavalyi felméréshez hasonlóan a megyei jogú városok között idén is Hódmezővásárhely és Érd szerepelt a leggyengébben (46 százalék).

A kutatás kitért az agglomeráció településeire is, ahol Budaörs és Szentendre értékei a legjobbak (57-55 százalék), ami a középmezőny elejére sorolta a két várost. A két település az idevándorlók számában emelkedett ki a többi város és kerület közül, igazolva a korábbi adatokat, miszerint az elmúlt években a legnagyobb vándorlási nyereséget Pest megye fővároshoz közeli települései érték el.

Az emberek a magasabb életminőséget kínáló környezetért hajlandók többet fizetni, ennek következtében az ingatlanárak a jobb körülményeket biztosító városokban magasabbak, és ezekben a városokban a vándorlási mérleg is pozitív – elemezte a felmérés  adatait Soóki-Tóth Gábor, aki elmondta: amennyiben az Otthon Centrum életminőség mutatóinál kialakult rangsort összevetjük a KSH által publikált használt társasházi téglalakások fajlagos árának átlagértékeivel, akkor két majdnem megegyező rangsort kapunk. Ez arról árulkodik, hogy az ingatlanárakra komoly hatással vannak az életminőségi mutatók. A főváros belső, és budai kerületeinek a lakásárai a legmagasabbak. Az I., II., az V., és a XII. kerületek nem csak a kiválasztott életminőség-mutatók szempontjából kiválóak, hanem ezzel összefüggésben a legdrágább kerületek is.

Akad néhány város és kerület, ahol az árak alul vagy felül reprezentálják a város életminőség rangsorban elért pozícióját. A főváros kerületeinek pozícióját az ingatlanárak jellemzően erősítik, míg a vidéki városokét gyengítik. Mindez azzal magyarázható, hogy az emberek költözés során olyan szempontokat is figyelembe vesznek, melyek nem, vagy csak nehezen mérhetők: ilyen szempont lehet az épített és természetes lakókörnyezet minősége, de a társadalmi közeg minőségi is ide sorolható. Az ingatlanárak pozitív hatására jó példa a III. kerület, amely peremkerület lévén, az itt élő népesség a szolgáltatások egy részét más kerületekben veszi igénybe, de az ingatlanárak arról árulkodnak, hogy az ideköltözőket az elérhető szolgáltatásokon kívül más szempontok is vezérlik, mint a jó közlekedési kapcsolatok. Az ingatlanárak legjobban a megyei jogú városok pozícióján rontanak. A legtöbbet összesen 6 szálékpontot Szekszárd és Salgótarján értékén. Mindez azt jelenti, hogy az árak nem tükrözik a rendelkezésre álló szolgáltatásokat, azok alul értékelődnek. Ebben olyan szempontok játszhatnak szerepet, mint a szórakozási lehetőségek szűkössége.

Ugyanakkor a legtöbb a település életminőségben elért helyezését az ingatlanárak is igazolják, azzal korrigálva csak minimálisan térnek el értékeik.