Akár nyolcszor magasabb áron is elkelhet egy Budapesten meghirdetett telek egy kisvárosban lévőhöz képest – derül ki az Otthon Centrum legújabb elemzéséből.  A tavalyi évben a fővárosban regisztrált 20 és 40 ezer forint közötti átlagos négyzetméterárral szemben a kisvárosok piacán megszokott volt az 5 ezer forint alatti fajlagos ár. Kisebb különbség mutatkozott a régióközpontok telekpiacához viszonyítva, ahol átlagosan 10 és 15 ezer forintos átlagos négyzetméteráron értékesítették a telkeket 2018-ban. „Ez a trend is hozzájárul a szuburbanizációs folyamathoz: a lakosság a nagyobb városokból kiáramlik a külső kerületekbe és a környéki településekre az elérhető ingatlan-és telekárak, illetve a kedvezőbb környezeti viszonyok miatt.” - teszi hozzá a szakértő.

A jelentős árazásbeli különbség nem csupán az ország egészére, de a fővárosi kerületekre vonatkoztatva is igaz. Budapest 3. kerületében a tavalyi évben tapasztalt átlagos négyzetméterár 14 760 forint volt, így 15 millió forintos befektetéssel egy 1000 négyzetméteres telek is a miénk lehetett. A kedvezőbb ár elsősorban a kerület periférikusabb részein, a kevésbé kiépült Ürömhegy, Csúcshegy, Aranyhegyeken jellemző, amelyek tömegközlekedéssel nehezebben megközelíthetők.  A külső pesti kerületekben 20 ezer forintos négyzetméterár volt jellemző a tavalyi évben, ami közel háromszoros áremelkedést jelent 2014 óta. Ez azt jelenti, hogy 15 milliós ráfordításból egy 750 négyzetméteres telket engedhetett meg magának az, aki Rákospalotán vagy Pestszentlőrincen szeretett volna építkezni.

„A legjobban azok jártak, akik a fővárosban vagy az agglomeráció területén vásároltak telket a 2014-et megelőző időszakban, mivel 2013-hoz viszonyítva ezeken területeken a telkek átlagos négyzetméterára közel megduplázódott 2018-ra és az értékesítési idő is jelentősen lecsökkent ebben az időszakban” – mondja Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum felmérése alapján átlagosan 3 és 8 hónap közötti időtartamot vett igénybe tavaly egy telek értékesítése Budapesten és az agglomeráció területén. Leggyorsabban a budai telkek találtak vevőre: az itt jellemző 110 napos forgási idő országosan is a legrövidebbnek számít. Pest külső kerületeiben közel 9 hónap telt el az értékesítésig, ami a második legjobb országos érték. Az agglomerációban a növekvő kereslet ellenére is átlagosan 236 napot, azaz majdnem 8 hónapot kellett várni az adásvételig. Hasonló érték volt jellemző a régióközpontok és a nagyvárosok telekpiacán, ahol a forgási idő 229 és 204 nap volt a tavalyi évben.

Aki a Balaton környékén keres eladó telket, azzal szembesülhet, hogy szabad telkek jellemzően már csak a vízparttól és a központtól távol eső részeken akadnak. „A kevésbé frekventált lokáció azonban kedvez az árnak, így ezekhez a telkekhez akár 1-3 ezer forintos négyzetméteráron is hozzá lehetett jutni tavaly” - mondja Soóki-Tóth Gábor. Azon szerencséseknek, akiknek vízparton vagy központhoz közel sikerült telket vásárolniuk, ennél 5-10-szer magasabb vételárat kellett fizetni. Kiváló példa erre Révfülöp, ahol a tavalyi évben egy központi elhelyezkedésű telket 13 ezer forintos négyzetméteráron tudtak értékesíteni, míg a központtól távol eső lokáción csupán 1400 forintot tudott elkérni a tulajdonos négyzetméterenként.

A régióközpontok között is nagy különbség mutatkozott 2018-ban az árazás tekintetében. Jó üzletet tudott kötni az, akinek Miskolcra esett a választása, mivel a 2400 forintos fajlagos ár azt jelentette, hogy 15 millió forintból egy több mint 6000 négyzetméteres telket is könnyedén meg lehetett vásárolni a borsodi megyeszékhelyen. A legdrágább régióközpontok között szerepel Debrecen és Szeged: mindkét városban 13 ezer forintot meghaladó négyzetméterárat regisztráltak a tavalyi évben.