2020. 11. 18.

Telekpiac: 23 millió forint az átlagár

Országszerte visszaesett az értékesített építési telkek száma, a kereslet csökkenése azonban nem járt áreséssel, sőt: az Otthon Centrum elemzése szerint emelkedtek az árak, átlagosan már 23 millióba kerül egy telek Magyarországon. A legdrágább Budapesten a XII. kerület, ahol a telekpiacon csak százmillió feletti tranzakciókat kötöttek.

A harmadik negyedévben időarányosan majdnem tíz százalékkal kevesebb építési telket adtak el az Otthon Centrum közreműködésével, mint egy évvel korábban: a tranzakciószám mellett az átlagár is változott, amíg 2019-ben a telkek átlagára 15 millió, az átlagos négyzetméterár pedig 15 ezer forint volt, addig idén szeptemberre a telkek középértéke 23 millió forintra nőtt, míg az átlagos négyzetméterár kevéssel 16 ezer forint fölé kúszott.

A legdrágább telkek Budapesten a XII. kerületben találtak gazdára, ahol tavaly még voltak 50-80 milliós tranzakciók is, nemcsak 100 millió forint felettiek. Idén jóval kevesebb telket értékesítettek, ezek jellemzően 140-160 ezer Ft/m2 áron keltek el, abszolút értékben pedig a tavalyi maximumokat akár háromszorosan is túlszárnyalták. A II. kerület külső részein egy éve az 50-80 milliós telkekből volt forgalom, idén jóval kisebb tranzakciószám mellett az árak 60 millió környékén maradtak.

A III. kerület eltérő adottságú városrészei között jelentős különbség alakult ki: voltak 30-50 milliós tranzakciók, de 100 millió felettiek is. Belső-Óbudán nem ritkán 300 ezer Ft/m2 volt az eladási ár, azonban ezeken a telkeken legtöbbször többlakásos házakat építettek az új tulajdonosok. Idén jellemzően 70-120 milliós telkeket vásároltak Ürömhegyen, Testvérhegyen és Táborhegyen. A négyzetméterárak 35-60 ezer Ft/m2 sávban mozogtak, de a társasházak építésére alkalmas telkek négyzetméterára bőven 100 ezer Ft felett volt, belső Óbudán a telekár elérte a 350 ezer forintot is.

A budai oldalon a XXII. kerület, Nagytétény a leginkább megfizethető. Tavaly ebben a kerületben volt olyan telek, amit alig 10 millióért vásároltak meg, míg a felkapott Rózsavölgyben nem volt ritka a 100-130 milliós tranzakció sem. Idén az alacsonyabb árú telkek domináltak, de a skála 8,7 milliótól 69 millióig igen széles, a legolcsóbb négyzetméterár 5000 Ft/m2, míg a legdrágább ennek tízszerese.

2019-ben a pesti oldalon hat kerületben (XV., XVI., XVII., XVIII., XIX. és XX.) is 10 millió forint alatt kezdődtek az árak, és a legdrágább telkek is csak elvétve haladták meg a 40 millió forintot. Idén a fajlagos árakban nem volt lényeges változás, de jóval polarizáltabb lett a piac, több igazán olcsó vétel mellett a tavalyinál drágábban, akár 60 millióért is értékesítettek telket.

A XIII. kerület évek óta a lakásépítés sztárja, Angyalföldön az átlagos telek négyzetméterár 150 ezer forint. A belvárostól távolabb, tömegközlekedéssel kevésbé ellátott részeken 50 millió alatt is volt telek adás-vétel, de Angyalföld frekventált részein 250 ezer-400 ezer Ft/m2 a fajlagos telekár.

Az Otthon Centrum ugyan 2020-ban Pest megyében, a fővárosi agglomerációban közvetítette a legtöbb telket, ám az adás-vételek száma 2019-hez képest érezhetően visszaesett. Az idei telek átlagár az agglomerációban 14 millió forint, a fajlagos négyzetméterár pedig 13 ezer forint körül alakult. A legélénkebb forgalmat Érden, Cegléden és Budaörsön tapasztalták az Otthon Centrum munkatársai. A tranzakciók zöme bőven 20 millió Ft alatt maradt. A legolcsóbb fajlagos árak telek négyzetméterre vetítve az 500-2500 forint közötti sávban mozogtak. Tápióbicske, Tápiószentmárton,

Mikebuda településen és Monorierdőn több 2 millió forint alatti adás-vétel köttetett. Szintén elérhető áron, a 3-6 millió forintos ársávban találtak a vevők telket Albertirsán, Gombán, Kakucson és Sóskúton, illetve Szentendrei sziget településein is. Az agglomeráció budai részére – Budakalász, Budajenő, Diósd és Törökbálint – a 20 millió feletti adás-vételek voltak a jellemzőek, ennél drágább Solymár, Gödöllő és Nagykovácsi, ahol többnyire 30 millió felett keltek el az építési telkek.

A telekárak alakulásáról szólva Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője kiemelte, hogy az árakban igen nagy szórás alakult ki a regionális és a településen belüli elhelyezkedéstől függően. „De ezen kívül az árra hat még a tájolás, a telek mérete, a domborzat és a beépíthetőség mértéke is” – sorolta a legfontosabb tényezőket az OC szakértője.