2020. 12. 02.

Albérletárak: a bécsi fele a budapesti

Válságállónak bizonyult a hosszú távú bérlakásszektor, derült ki az Otthon Centrum tanulmányából, mely a térség albérlet árait vizsgálta. Továbbra is Bécsben a legdrágább lakást bérelni, átlagosan 317 ezer forintba kerül egy hónap, míg Budapesten valamivel csökkent az átlagos ár, ám a várost a bérlakáspiacon is kettéosztja a Duna: Pesten a bécsi feléért, Budán viszont már az osztrák ár kétharmadáért lehet csak lakást bérelni.

A COVID-19 világjárvány ingatlanpiacra gyakorolt hatásaként először a kereslet csökkent, ezzel párhuzamosan viszont növekedett a hagyományosan vonzó ingatlanbefektetések kockázata. Az Otthon Centrum felmérése szerint a szektor egyetlen szegmense bizonyult ütésállónak a járvánnyal szemben, a régióban csak a hosszú távú bérlakásszektor állt ellen a negatív hatásoknak. „Rövid és középtávon nem várható, hogy tovább emelkedjen a lakbérszint, ugyanakkor a prémium bérlakások középosztálybeli, fizetőképes bérlőit kevésbé viselte meg a gazdaság visszaesése” – olvasható az Otthon Centrum tanulmányban. Az elemzésből az is kiderült, hogy Európa országaiban a válságkezelés valamelyest tompította a munkaerőpiac visszaesését és a középosztályt kevésbé érintette a válság, így a magán bérlakáspiac legfontosabb szegmensének fizetőképességét egyelőre nem veszélyezteti a kialakult helyzet.

Egy évvel ezelőtt Közép-Európa nagyvárosai közül Bécsben lehetett a legdrágábban lakást bérelni, átlagosan havi 310 ezer Ft volt egy kétszobás belvárosi lakás bérleti díja. Idén a numbeo.com adatai szerint egy hasonló méretű lakásért már 317 ezer forintnak megfelelő eurót kell fizetni. A szórás azonban érzékelhetően nagy a legolcsóbb külvárosi (270 ezer forint) és a legdrágább belvárosi lakások (433 ezer forint) átlagos ára között. Aki nem ragaszkodik a központi fekvéshez, annak akár 28 százalékkal kevesebb forintnak megfelelő eurót kell havonta kifizetnie a bérlakásért – a tanulmány szerint az arányok a régió összes városára érvényesek.

De Pozsony átlagos árszintje is érezhetően emelkedett egy év alatt: 2019 novemberében 220 ezer Ft volt a havi bérleti díj, idén azonban már 280 ezer forintnak megfelelő euróba került egy belvárosi 2 szobás lakás átlagos lakbére (a minimum 180 ezer Ft, a maximum 288 ezer Ft).

Prágában a tavalyihoz képest (300 ezer Ft/hó) 10 százalékkal csökkentek az átlagárak, idén késő ősszel már 270 ezer forintért lehetett bérelni. A legolcsóbb belvárosi 2 szobás lakásért 207 ezer forintnak, a ledrágábbért 360 ezer forintnak megfelelő cseh koronát kell fizetni havonta a belvárosban.

Varsóban ugyancsak emelkedtek az árak a válság hónapjai alatt: amíg tavaly 227 ezer Ft/hó volt a középérték, addig idén ősszel már 243 ezer Ft-ra nőtt az átlagos belvárosi kétszobás lakás bérleti díja (a minimum 186 ezer Ft., a maximum 323 ezer Ft).

A déli szomszédunknál, Zágrábban nem változott érdemben a bérleti díj egy év alatt, 170 ezer forintnak megfelelő horvát kunáért lehet egy belvárosi lakást bérelni. Ljubjanában 213 ezer forintnak megfelelő euró az átlagos belvárosi bérleti díj, igaz, a minőségtől függően akár 350 ezret is elkérhetnek egy városközpontban található lakásért a szlovén fővárosban.

Budapesten érezhetően szétnyílt az olló a Duna két partja között: a belső pesti városrészekben (az V., VI., VII., VIII., IX., XIII. kerületben) havonta 154 ezer forint volt a bérleti díj átlaga, amiért egy 52 négyzetméter alapterületű lakást lehet bérelni, az átlagos fajlagos bérleti díj 2970 Ft/m2/hó. A budai oldalon a centrumhoz közelebb fekvő területeken (az I, II., III., XI., XII. kerületben) viszont jóval magasabb, már 193 ezer forint volt az átlagos havi bérleti díj. A belvároshoz képest az átlagos bérbeadott lakás alapterülete 61,5 m2 volt, a négyzetméterre vetített díj 3144 Ft/m2.

„A fővárosban a járvány megfizethetőbbé tette a lakásbérlést, mivel a turizmus látványos visszaesése miatt rengeteg rövid távon hasznosított szálláshely jelent meg a bérlakáspiacon. A piaci trendet tovább erősítette, hogy a külföldi és vidéki munkavállalók, illetve diákok jelentős hányada is hazaköltözött, ezáltal mérséklődött a kereslet, ami lefele hajtotta az árakat” – jegyezte meg Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője, aki elmondta: a fiatal generáció a lakásárak drasztikus növekedése miatt a rövidtávú, rugalmas lakhatási formákat preferálja, és ez a közeljövőben erősíti majd a bérlakások iránti keresletet.