2013. 07. 01.

Az ingatlanpiacon G-vel kezdődik az energetikai ABC

A G besorolás a leggyakoribb a használt lakóingatlanok energetikai hatékonyságát mérő tanúsítványánál

Az idei első féléves eladások, illetve az ehhez szükséges energetikai tanúsítványok alapján a budapesti lakóingatlan állomány többsége a skála alsó, átlagos részén foglal helyet. (A skála a legkedvezőbb "A+" kategóriától a legkedvezőtlenebb "I" kategóriáig terjed és az épület energiahatékonyságát mutatja.) A használt téglaépítésű lakások több mint fele és a használt családi házak 40 százaléka G vagy F osztályzatot. A panellakások esetén némileg jobb a helyzet, a 42%-os többség E osztályzatot kapott, a második legnépesebb a D kategória volt; minden negyedik eladott panellakás ebbe a kategóriába esett. Az Otthon Centrum összeállításából kiderül; az eladók még mindig adminisztratív tehernek tekintik a tanúsítvány megszerzését, és mivel az esetek túlnyomó többségében utolsó pillanatra hagyják a tanúsítvány beszerzését; a lakás besorolása szinte egyáltalán nem játszik szerepet az alkufolyamatban.

Amíg az újépítésű lakások esetében a használatbavételi engedély feltétele a C energetikai besorolás elérése, addig a használtlakás állománynál ez ennél alacsonyabb. "Az Otthon Centrumon keresztül, a fővárosban, az idei első félévben gazdát cserélt használt lakóingatlanok energetikai tanúsítványait böngészve azt látjuk, hogy ezen ingatlanok jelentős része az energetikai besorolás szerint átlagosat megközelítő G, illetve az átlagos minősítésű F kategóriába esik. Tapasztalataink alapján, vidéken is hasonló a helyzet." – mondta Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. – "Bár ezt a felmérést nem tekinthetjük reprezentatívnak, vélhetően ez az általános helyzet a magyar lakóingatlan állomány egészét tekintve is."

A fővárosban a használt téglaépítésű lakások 29 százaléka G, 23 százaléka F és 17 százaléka E besorolást kapott az Otthon Centrum eladásaiban. Ez azt jelenti, hogy háromból kettő lakás az energetikai osztályzatok átlagos közeli sávjába esik. A panellakások 41 százaléka E, 25 százaléka D besorolást kapott. Ez első pillanatra ellentmond annak a közhiedelemnek, hogy a távfűtéses lakást drágább fenntartani, és a panellakásokban a lakók az "utcát fűtik". A panellakások azonban ténylegesen jobb osztályzatot érnek el, a lakások falaiba eleve beépítet szigetelés sokat jelent a tanúsításnál, amivel sok régi téglaépítésű társukat megelőzik. A paneleknél sokszor előfordul, hogy a lépcsőházak fűtöttek, ami szintén kedvezően befolyásolja az adott tanúsítandó lakás paramétereit. A jobb osztályzatot nem az magyarázza, hogy az eladásokban felülreprezentáltak lettek volna a már felújított panellakások. Egy utólagos hőszigeteléssel nem záró szinten, illetve nem szélső panellakások esetén akár magasabb, átlag feletti kategória is elérhető. Az idei első féléves eladások alapján a téglaépítésű, használt családi házak esetében sem eltérő az állomány energetikai helyzete, mint a téglalakások esetében. A legjellemzőbb minősítés ezen ingatlantípus esetében is a G, illetve az F. Ingatlantípustól függetlenül B, vagy ennél jobb osztályzatot az ingatlanok alig több mint 15 százaléka kapott.

Bár az energetikai tanúsítvány már a tavalyi év elejétől kötelező a használt ingatlanok adásvételénél, a tanúsítvány megszerzését továbbra is elsősorban adminisztratív teherként élik meg az eladók. Az Otthon Centrum tapasztalatai szerint az energetikai tanúsítás az adásvétel utolsó mozzanatához kapcsolódik, az eladók általában a szerződéskötés időpontjára készíttetik el a tanúsítványt. Ez azt is jelenti, hogy az ingatlan besorolása egyelőre szinte alig játszik szerepet a vevői döntési folyamatban, illetve az alkuban, holott a tapasztalatok szerint a besorolás összefüggésben van a lakás fenntartási költségeivel, amit pedig a vevők igyekeznek figyelembe venni a döntési folyamatban. "Az energetikai minősítés hirdetésekben való feltüntetése nem hozott változásokat, az eladók csupán néhány százaléka készítteti el előre a tanúsítványt. " Azon egyelőre viszonylag ritka esetekben, amikor az eladók már a piacra lépéskor beszerzik a tanúsítványt, magasabbak a minősítések." – tette hozzá Kühne Kata. –"A hirdetésekben a leggyakrabban az A+, A illetve a B besorolású tanúsítványok szerepelnek, melyek már kifejezetten energiatakarékosnak számítanak. Ez azt mutatja, hogy a kiemelkedő energetikai jellemzőkkel rendelkező ingatlanok tulajdonosai a tanúsítvánnyal szeretnék otthonuk előnyeit bemutatni, ami az első lépés afelé, hogy a piacon a magasabb minősítés megkülönböztető tényezővé váljon."

A jelenlegi helyzet ellenére az ingatlan minősítése későbbiekben objektív összehasonlítási pont lehet a piacon. "Az adásvételekben szereplő energetikai tanúsítványok idővel jó alapot szolgáltathatnak a lakásállomány állapotának felméréséhez." – véli Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. – "A felmérés eredményét, vagy egy központi adatbázis alapján készített hasonló kimutatást abban az esetben is mindenképpen figyelembe kellene venni, ha a félszocpol feltételrendszerében megjelenne az energetikai minősítés." A sajtóban eddig megjelent hírek ugyan még nem szóltak a használtlakás vásárlásra igénybe vehető állami támogatás energetikai feltételeiről, de az egyértelműen látszik, hogy a már most is érvényben lévő, újépítésű lakás vásárlására előírt, minimum B energetikai besorolás változtatás nélküli alkalmazása a használtlakások esetében, irreális feltételeket támasztana, és a támogatható lakások körét a piac egy nagyon kis szegmensére korlátozná.