2020. 09. 02.

Elkészült az ország vándorlási térképe

Megingathatatlan a fővárosi agglomeráció vándorlási többlete, de az országban mégsem ez a terület a listavezető: a Velencei-tavat arányaiban még az agglomerációnál is többen választják, vagyis a helyi népességre vetítve sokkal többen költöztek oda, mint ahányan elhagyták a térséget.

Az Otthon Centrum szakértői legfrissebb tanulmányukban az utóbbi három év adatait vetették össze, amelyben ezer lakosra vetítve vizsgálták az ország 197 járásának vándorlási mérlegét. Konkrétan azt elemezték, hogy az adott járásban pozitív vagy negatív volt az eltelt évek alatt az oda- és az elköltözők aránya.

„Továbbra is a fővárosi agglomeráció a legkedveltebb vándorlási célpont. Pest megye összes járásában pozitív volt a mérleg 2017 és 2019 között. Ez azt jelenti, hogy ezekbe a járásokba a vizsgált időszakban többen költöztek, mint ahányan elmentek onnan” – összegezte a legutóbbi három év adatait Soóki-Tóth Gábor. Az elemzési vezető azt is elmondta, hogy Pest megye járásai közül népesség arányosan a legtöbben a Szigetszentmiklósi járást választották (60,2 ezrelék), amit a Ráckevei járás (52,5 ezrelék) követ a pozitív mérlegű járások rangsorában, harmadik pedig Gödöllői járás lett 48,4 ezrelékkel. A fővárosi agglomeráció kiemelkedő kedveltségét mutatja, hogy a tíz legnagyobb vándorlási nyereségű járás közül nyolc Pest megyében található. A megyén belül legkisebb többletet a megye délkeleti részén mutatta ki az elemzés: a Nagykőrösi járás (3,9 ezrelék) jelentősen elmaradt Pest megye többi járásától

Az oda és elvándorlók abszolút számát tekintve ugyancsak a Szigetszentmiklósi járás áll az élen 2017-2019 időszakban. Erre a vidékre az elmúlt három év során kerekítve 7300 fővel többen érkeztek, mint ahányan a térségben található települések elhagyása mellett döntöttek. A második helyen holtversenyben a Gödöllői és a Győri járás végzett 7200 fővel. A. 

Az ország 197 járása közül mégsem egy pest megyei járásban mutatkozott a legnagyobb vándorlási többlet, hanem a Velencei-tónál. „A legnagyobb nyereség a Gárdonyi járásban volt 93,8 ezrelékes többlettel. A térségben szintén kiemelkedő volt a Balatonalmádi járás, amely Gárdonyi, Szigetszentmiklósi és Ráckevei járás után a negyedik 48,7 ezrelékkel. Bár ezek az értékek fajlagosan kiemelkedők, abszolút értékben nézve 3000, illetve 1200 fő többletet jelent a két térség számára. Ettől lemaradva következett a Siófoki és Keszthelyi járás 21-22 ezrelékes értékkel” – ismertette a vándorlási toplista nyerteseit az elemzési vezető.

Ezzel szemben a fővárosi kerületek többsége vetítve enyhén negatív zónában mozgott az utóbbi három év vándorlási egyenlegének 1000 lakosra vetített összege alapján. Budapesten a legtöbben az XIV. kerületet választották lakóhelyül, ahol 8,2 ezrelékes többlet jelentkezett, míg a legnagyobb csökkenés a XX. kerületben mutatkozott -19,6 ezrelékkel.

A vándorlás legnagyobb vesztesei továbbra is az ország perifériái: az északkeleti és kisebb mértékben a délnyugati járások többsége évek óta elvándorlással küzd. Ezen belül is legerőteljesebb az Északkeleti határmenti Szabolcs-Szatmár-Bereg megye néhány járása: Fehérgyarmati járás, -58,5 ezrelék, melyet a Kisvárdai járás -47,6 és a Csengeri járás -45,4 ezrelékes értéke követett. A délnyugati határmentén a legnagyobb vándorlási veszteség a Sellyei járásban volt -34,1 ezrelékkel.

2017-2019 vándorlási egyenlegének 1000 lakosra vetített összege

Vándorlás2Forrás: KSH -Otthon Centrum szerkesztés