2019. 07. 22.

Öt szabály az albérlet kiválasztáskor

Az egyre nehezebben előteremthető saját lakás miatt önálló üzletággá nőtte ki magát lakáskiadás: az albérletbe költözéskor azonban váratlan, akár kellemetlen helyzetbe is kerülhet az albérlő. Az Otthon Centrum tapasztalatai szerint egy albérlet kiválasztásakor – a praktikus szempontokon túl, mint a helyszín, a megközelíthetőség, az ár és a bérlés hossza – öt témakörre érdemes kiemelten figyelnie az albérlőnek.

A kiadó lakások piacán a legváltozatosabb árakkal lehet találkozni elhelyezkedéstől és a lakás tulajdonságaitól függően. A piacon a budapesti téglalakások egy négyzetméterre eső bérleti díja havonta már 2400-3600 Ft/m2 között vannak a fővárosi kerületekben az Otthon Centrum 2019 I. féléves adatai alapján. A legdrágább továbbra is a XIII. és V. kerület, míg a legolcsóbban a külső pesti területeken, a XV. és a XVI. kerületben lehetett bérelni, ahol átlag 2500 Ft/m2 alatt voltak a fajlagos havi bérleti díjak.

A kerületek többségében tavalyhoz képest nőttek a bérleti díjak. A növekedés mértéke nagy szórást mutat, van ahol nem volt érdemi változás és van ahol tíz százalék volt a növekedés mértéke. Jó hír a bérlőknek, hogy a budapesti albérleti piacon népszerűbb IX. és XIII. kerületben a tavalyi évivel azonos bérleti díjak jellemzők. A panellakások bérleti díja havonta átlagosan mintegy 500 Ft/m2-vel olcsóbb a téglalakások bérleti díjához képest.

Egy bérleti szerződés megkötésekor számtalan rejtett buktatót lehet elkerülni odafigyeléssel, de a legfontosabb, hogy a bérlőnek reális elvárásai legyenek. A lehetőségek és a vágyak szinkronba hozása alapvető érdeke a bérlőnek, az Otthon Centrum öt pontba szedett javaslataival segíti ezt. 

1. Lehet-e alkudni a bérleti díjnál? Hány százalék, amit még elengednek a bérbeadók?

Az Otthon Centrum tapasztalatai alapján a nagy verseny miatt jelenleg nincs alkupozícióban a bérlő, sőt a megnövekedett kereslet okán az albérlők versenyeznek egymással azért, hogy a főbérlő végül őket válassza.

2. A kaució mit foglal magában? Mikor lehet visszakérni, vagy az visszamondás esetén elveszett?

A kaució jellemzően 1-2 havi bérleti díj, melyet beköltözéskor kell megfizetni. Ha a bérlő idő előtt eláll a határozott időre kötött bérleti szerződéstől fizetési kötelezettsége a hátralevő időre fennmarad, ebben az esetben a kaució a fizetési kötelezettségének rendezésére fordítandó. A kaució biztosít fedezetet arra is ha a bérlő a lakást lelakja a berendezéseit tönkreteszi.

3. Ha elromlik a bojler, sütő, tv, wifi router, ki állja a javítás költségét?

A tulajdonos feladata, ha valami elromlik a lakásban azt minél hamarabb megjavítsa, feltéve, hogy az ő tulajdonáról, lakáshoz tartozó dologról van szó, például a bojler tipikusan ilyen. A használati tárgyak esetében jellemzően attól függ, hogy az albérlet részét képezi a tv, a wifi router stb. vagy a bérlő tulajdona. Ha utóbbi, akkor természetesen a bérlő feladata a javíttatás.

4. A közös költség vagy egyéb kiadás (társasház esetén) kit terhel?

A bérleti díj csak a lakhatást fedezi, a rezsi költségét (a bérlő által használt víz, villany, gáz, internet stb. költséget) az albérlőnek kell megfizetnie.

5. Írásos szerződés

A legfontosabb, hogy a lakásbérlet legyen lepapírozva: írásbeli bérleti szerződés nélkül mindkét fél hátrányba kerülhet, mert vita esetén nem bizonyítható, hogy a szóbeli megállapodás mit tartalmazott. A szerződésben vagy annak mellékletében szükséges rögzíteni, hogy mire jogosult a bérlő: hogyan használhatja az ingatlant mikor és hogyan kell a bérleti díjat és a rezsit megfizetnie, a feleknek milyen kötelezettségei vannak egymással szemben. .  Például fogadhat-e be albérlő-társat, vagy háziállatot tarthat-e a lakásban vagy egy csőtörés esetén, vagy háztartási gép meghibásodása esetén hogyan járnak el. A szerződésben mindkét fél jogait és kötelezettségeit is számba kell venni. Érdemes a bérleti szerződés egészét, vagy egy részét közjegyzői okiratba foglalni. Ez többlet költséggel jár, de vitás helyzetben a hosszadalmas pereskedés, végrehajtás elkerülhető.

És vidéken? A régióközpontokban a fővárosi díjaknál kedvezőbb áron lehetett lakást bérelni az idei év első hat hónapjában. Debrecenben, Győrben, Miskolcon és Székesfehérváron közel azonos áron 2000 Ft/m2, míg Pécsett és Szegeden 1500 Ft/m2 körül alakultak a bérleti díjak. Utóbbi két városban nem nőttek (adataink alapján csökkentek), míg a többi régióközpontban 15-20%-kal magasabb bérleti díjak fordultak elő az idei év első hat hónapjában a tavalyi évhez képest. Itt a panel és téglalakások között nem tapasztalható markán különbség a kiadási árakban.