2016. 07. 18.

Roham várható az albérletekért

2016. július 18. - 2016 július 26-án teszik közzé a felsőoktatási felvétel ponthatárokat és ezzel megindul a frissen felvettek körében az albérlet keresés. Budapest kedvezőbb fekvésű kerületeiben a használt téglalakások fajlagos albérlet díjai 3000 Ft/m2/hó körül vannak, ám a vidéki városok jelentősen olcsóbbak ennél. Panelt ennél kedvezőbben bérelhetünk, Budapesten 2000- 2500 Ft/m2/hó, vidéki városokban 1000-1500 Ft/m2/hó áron. A fővárosban és vidéken egyaránt a legtöbb bérbe vett lakás maximum 60-70 négyzetméteres volt idén. Az egyetemek környékén hamar elkelnek a kedvező áron kínált albérletek, ráadásul a belső városrészekben az egyetemisták „versenyben” találják magukat a pályakezdőkkel és a turistákkal is – albérlet piaci körkép 2016 első félévéről az Otthon Centrumtól.

Mennyiért lehet ma lakást bérelni, mennyire emelkedtek az albérleti díjak? Idén eddig az Otthon Centrum által bérbe adott lakások zöme a 30 – 60 négyzetméter alapterületű és a havi bérleti díj tekintetében az 50 – 200 ezer forintos tartományba esett, de ennél jóval változatosabb a kép, hiszen a lakás típus és az elhelyezkedés függvényében ennek többszörösére is van példa akár a méreteket, akár a fizetett bérleti díjat vesszük alapul.

Jellemző albérleti díjak a bérelt lakás alapterületének függvényében 2016 első félévében
sajtokozlemeny elso kepe

 

Forrás: Otthon Centrum

A bérleti díj növekedés tekintetében országosan 5-20%-kal nőttek az árak a tavalyi év átlagához képest. Ennél nagyobb mértékű - akár 30-40%-os - növekedés Budapest külső és olcsóbb pesti kerületeiben volt jellemző, továbbá Miskolcon, és Sopronban regisztrált az Otthon Centrum jelentősebb bérleti díj emelkedést.  Nem volt növekedés Budapest V. és VI. kerületében ( ahol eleve az átlagnál magasabb árak jellemzőek ) továbbá néhány egyetemi városban, így Győrben, Szegeden és Pécsett. Ez azt is mutatja, hogy nincs egyértelmű összefüggés abban a tekintetben, hogy az olcsóbb területeken nőnek jobban az árak.

2016-ban Budapest belső kerületeiben a használt téglalakások fajlagos albérlet díjai havonta 3000 Ft/m2 környékén alakultak. Közkedvelt az V. és a XIII. kerület, ahol ennél magasabb, átlagosan 3200 Ft/m2 bérleti díjat kell fizetni a lakásbérlőknek. A legdrágább a II. kerület, ahol az átlagos havi négyzetméterenkénti bérleti díj közel 3400 Ft/m2. A belváros többi kerületében 2500-3000 Ft/m2 volt a mértékadó átlagos havi fajlagos bérleti díj a használt tégla lakásoknál. A vidéki városok albérletei jelentősen olcsóbbak. A legdrágább Sopron, ahol 2000 Ft/m2 felett lehet lakást bérelni. A többi egyetemi városban 1500 Ft/m2 átlagos fajlagos bérleti díjszint a jellemző, ám Pécsett vagy Szegeden még ennél is olcsóbb albérletekkel is találkozott az Otthon Centrum.

A panellakásoknál idén Budapesten átlagosan 2000-2500 Ft/m2 a bérleti díj havonta négyzetméterenként, míg a vidéki városokban 1000 -1500 Ft/m2 a jellemző. Az árnövekedés 5-10%-os volt a tavalyi átlagértékhez képest. Ennél magasabb, akár 30-40% növekedést a XIII. és XIV. kerületek lakótelepei esetében tapasztaltunk.

A fajlagos bérleti díjak mutatják, hogy jellemzően a kedvelt, magas presztízsnek örvendő budai és pesti belső kerületekben drágább lakást bérelni. Ha a bérelt lakások átlagos alapterületét is figyelembe vesszük, más sorrend alakul ki: a fajlagosan olcsónak tűnő, de nagyobb alapterületű társasházi lakásokért, családi házakért összességében többet kell fizetni. Ily módon a külső pesti 16. kerület „előzi” a 9. kerületet, illetve a III. kerület a felkapott belső pesti kerületekkel vetekedő díjszinten van (a bérleti tranzakciók átlaga tekintetében).

A legtöbb bérbevett lakás 60-70 négyzetméteres, vagy ennél kisebb volt idén és ebben nincs nagy különbség a főváros és a vidéki városok tekintetében. Ugyanakkor, míg Budapesten az átlagos méretű lakásért 140 ezer forintot fizetnek, ennél jóval kedvezőbben lehet lakást bérelni Tatán, Győrben vagy Kecskeméten. A legkedvezőbb bérleti díjak az átlagos lakásméret alapján Pécsett, Nyíregyházán és Miskolcon voltak az elmúlt félévben ahol 60-70 ezer forintért lehetett albérletet találni, de a Debrecenben bérbe adott átlagosan 60 négyzetméteres lakásokért átlagosan 91 ezer forintot fizetnek havonta.

Havonta átlagosan fizetendő bérleti díj és a bérbe adott lakások átlagos alapterülete
sajtokozlemeny masodik kepe

 

Forrás: Otthon Centrum

Egyetemistáknak fontos tudni, hogy a fővárosban a belvárosi kislakások gyorsan elkelnek és a piacon egyre inkább a 80-100 m2-es kiadó lakások fognak dominálni, tehát akár több diák összefogva jobban járhat a bérleti piacon. Annál is inkább, mert a legtöbb albérletért Budapesten minimum 100 ezer forintot kell fizetni (és ez a vidéki városokban sem sokkal olcsóbb).

A vidéki városokban a piac szűkösebb, mint a fővárosi és az egyetemi központokra korlátozódik. Itt a fajlagos árak a fővárosi értéknél jóval olcsóbbak, de a kiadó lakások jellemzően nagyobb alapterülete mérsékli a bérleti díj különbségeit a főváros és vidéki nagyvárosok között.

Lakásbérlés helyett Budapesten és vidéken is jellemző a befektetési célú vásárlás, hiszen amellett, hogy a betéti kamatok is rekord mélységben vannak, az elmúlt két év lakáspiaci élénkülésének meghatározó szereplői voltak azok a kisbefektetők, akik megtakarításaikat lakásba fektették.

A bérbeadók általában 2-3 havi kauciót is szoktak kérni. Mindenképpen javasolt az írásos szerződést kötni és ebben tisztázni kell, hogy mire használható fel ez az összeg (elmaradt bérleti díj, rezsi). A bérbeadók számára fontos, hogy bármilyen célra használják fel a kauciót, az visszapótlandó. Ennek elmaradása általában súlyos szerződésszegésnek minősül. Manapság nem jellemző, hogy kamatot fizetne a bérbeadó a kaució összegére. Egy másik fájó pont a rezsi fizetése. Ez a bérleti díjon felül fizetendő. Az elszámolási vitákat elkerülendő lehetőség van a közüzemi szolgáltatások mérőóráinak bérlőre történő átírására. Ez esetben a bérlő nem tud tartozást felhalmozni a bérbeadó kontójára, illetve a szolgáltatónak a bérlőtől kell behajtani a tartozást, nem a tulajdonostól.

A bérleti szerződést egyre többször foglalják közjegyzői okiratba, aminek a költsége általában a bérlőt terheli. Ennek előnye, hogy vitás esetben nem kell a bíróságra menni, azonnal kiköltöztethető a bérlő, probléma esetén. A szerződés térjen ki minden olyan részletre, amiben a felek szóban megállapodtak, és természetesen a hatály, a szerződés felmondás lehetősége, a felmondási idő, a súlyos szerződésszegés, a bérleti díj mértéke, hogy mit tartalmaz a bérleti díj és milyen egyéb tételeket kell a bérlőnek megfizetni, egyéb jogok és kötelezettségek körére vonatkozó részek.

Adózás tekintetében a bérlőt nem terheli semmilyen kötelezettség. A bérbeadó magánszemély két féle módot választhat: kér-e adószámot vagy sem. Ennek akkor van jelentősége, ha ÁFÁ-val akarja bérbe adni a lakását, de egyetemisták esetében ez nem annyira életszerű, hiszen a bérlő nem ÁFA-visszaigénylő. Nem kötelező az adószám, és be sem kell jelenteni előzetesen, ha valaki bérbe kívánja adni az ingatlanát. Az adó kiszámításához a jövedelmet kell meghatározni. Ez is két féleképpen történhet. Ha van igazolható költsége, akkor azt levonhatja a bevételből, és az lesz a jövedelme. Ha nincs számlával igazolható költsége, akkor 10%-os költséghányadot választhat, ezt semmivel nem kell igazolni, azaz a jövedelem a bevétel 90%-a.

Kétféle adót kell fizetni: SzJA 15% és  EHO 14%, de itt vannak speciális szabályok: ha a jövedelem nem éri el az éves 1,000,000 Ft-ot, akkor nem kell megfizetni az EHO-t. Ha eléri az 1,000,000 Ft-ot, akkor a teljes összeg, azaz nem csak a millión felüli rész után kell a 14%-ot megfizetni. Ha fizet EHO-t, akkor azt maximum évi 450,000 Ft-ig kell megfizetni. A 450,000 Ft-os összegbe több minden beleszámít (pl: munkabérből levont egészség biztosítási járulék meghatározott része, osztalék után fizetett EHO stb.) Ha több ingatlan ad bérbe, akkor azok a jövedelem számítás szempontjából összeadódnak.

A bérbeadásból származó jövedelem az összevont jövedelem része, azaz ezzel szemben lehet érvényesíteni a családi adókedvezményt és az első házasok kedvezményét, illetve egyéb adókedvezményeket is.