Budapesten a nagyértékű ingatlanok harmada a II. kerületben kelt el. A II. és a XI. kerületben történt a legdrágább adásvételek több, mint fele (55%). A fővárosban az V. kerületben történt a nagyértékű értékesítések 10 százaléka, míg a többi kerületben csak egy-két ilyen értékű adás-vétel történt. A nagy értékű lakásokat értékesítő tulajdonosoknak érdemes türelmesnek lenniük – mondta Soóki-Tóth Gábor elemzése vezető. Meglátása szerint az értékesített ingatlanok jellemzően jól felszereltek és állapotuk is jó minőségű, de nem minden esetben nevezhetők „luxusnak”, sőt idén akadt egy felújításra szoruló ingatlan is a VI. kerületben.

Társasházi luxus

Majd’ 180 millióért kelt el az V. kerületben, az Arany János utca közelében található hat szobás lakás. A kedvező fekvés és a szép belső kialakítás mellett az is vonzóvá tette az ingatlant, hogy bár majdnem a ház legfelsőbb szintjén található, lifttel kényelmesen elérhető.

Az Otthon Centrum tapasztalata, hogy legnagyobb mértékben az elhelyezkedés határozza meg a vételárat. Jó példa erre az idén értékesített ingatlanok közül a legdrágább négyzetméteráron elkelt fővárosi ingatlan: az V. kerület szívében, a sétálóövezetben található használt lakásért négyzetméterenként 1,5 millió forintot fizetett a vásárló. A magas árat leginkább a lokáció és az egyedülálló kilátás indokolta, mivel a XIX. században épült társasház közepes állapotú lakása egyéb paraméterei tekintetében egyáltalán nem volt különleges – mondta Soóki-Tóth Gábor.

A vidéken legdrágábban értékesített lakásba Siófokon, az Aranyparton szeretett bele új tulajdonosa. Olyannyira, hogy tóparttól mindössze 100 méterre elhelyezkedő lakásért kereken 50 millió forintot fizetett ki az eladónak. A kétezres évek elején épült, három szobás, földszinti lakáshoz egy 20 négyzetméteres terasz is járt és nem utolsó szempont volt az sem, hogy a Balaton pár lépésre hullámzik.

Az abszolút árrekorderek fajlagos értékben vidéken sem feltétlenül a legdrágábbak. Az egy négyzetméterre vetített vételár tekintetében Budapesten kívül az agglomerációban fizették ki a legmagasabb négyzetméterárat társasházi lakásért. A budaörsi, 15 éve épült társasházban az egy szobás, erkélyes lakás négyzetmétere 708 ezer forintért cserélt gazdát. Vidéken a legmagasabb fajlagos áron szintén a siófoki Aranyparton kelt el egy három szobás lakás, ott egy négyzetméterért 665 ezer forintot fizettek.

Panelek

A panellakások ára elhelyezkedéstől függően kezdi beérni a téglalakásokét. Idén eddig a legtöbbet a főváros III. kerületében, a Római lakótelepen található lakásért fizettek. A 73 négyzetméteres, két teljes és két félszobával rendelkező lakás 38,5 millió forintért lett új tulajdonosáé. A Duna közelsége miatt is népszerű lakótelepen gyakori négy emeletes típusház harmadik emeletén található lakást előző tulajdonosa igényesen felújította. Bár a házat nem újították fel a panelprogram keretében, az egyedi mérőóra bizonyára jó pont volt a vevő számára, és azt sem bánta, hogy lift sincs az épületben. A legdrágább fajlagos áron viszont a Duna túlpartján, a XIII. kerületi Kárpát utcában kelt el panellakás. A felújított épületben 630 ezer forintot ért egy négyzetméter a vevő számára.

Az Otthon Centrum által közvetített adás-vételek között Budapesten kívül Dunakeszin adtak legtöbbet panellakásért idén, összesen 25 millió forintot. A 74 négyzetméteres, teljeskörűen felújított, 2+2 szobás lakáshoz 3,5 négyzetméteres erkély is tartozott.

Az én házam, az én váram…

A családi házak közül az idei első félévben a rekorder egy adyligeti villa volt: a 400 négyzetmétert is meghaladó alapterületű családi ház 270 millió forintért kelt el. A minden igényt kielégítő luxus ház különlegessége, hogy energia ellátásra megújuló erőforrást is használ, a tetőtérből pedig remek kilátás nyílik a Hármashatárhegyre. A legmagasabb négyzetméteráron egy II. kerületi családi ház kelt el. A családi házak körében kifejezetten kisméretűnek számító, mindössze 54 négyzetméteres, két szobás ingatlanért 981 ezer forintot fizettek négyzetméterenként. Az ilyen adás-vételek esetében nem ritka, hogy a magas árat a telek jó fekvése vagy az akár többlakásos épülettel történő beépíthetősége indokolja – mondta Soóki-Tóth Gábor.

Vidéken Pécs lett a rekorder, ahol egy családi házért 139 millió forintot fizettek ki, ami az Otthon Centrumnál az egyetlen 100 millió forintot meghaladó vidéki adás-vétel volt idén ebben a kategóriában. A Mecsek oldalában elhelyezkedő családi ház impozáns környezetével és hatalmas kertjével tűnt ki, de a kilátás sem volt utolsó szempont.

És a másik véglet…

A legkevesebbet egy Csepel gyártelepen lévő téglaépítésű társasházért lakásért fizetett új tulajdonosa. Az apró, mindössze 19 négyzetméteres lakásért 6,6 millió forintot fizetett ki, igaz a földszinti lakás állapota erősen felújításra szorul, tehát még további költségekkel kell, hogy számoljon. Vidéken a legkedvezőbb áron egy Ózd farkaslyuki lakás kelt el. A 37 négyzetméteres, egy szobás, szintén földszinti lakásért mindösszesen 1,25 millió forintot fizettek, ami részben leromlott állapotának és a városszéli elhelyezkedésének volt köszönhető.

A panel kategóriában a negatív rekorder az a salgótarjáni lakás lett, amely megvételéért csupán másfél millió forintot fizetett új tulajdonosa. A 28 négyzetméteres, egy szobás, földszinti lakás szintén erősen felújításra szorul. A fővárosban a legolcsóbb panel egy angyalföldi 34 négyzetméteres garzon volt 11 millióért. Ez esetben a lakás árát jelentős mértékben csökkentette, hogy az ingatlan haszonélvezettel terhelt.

A fővárosban a legolcsóbb családi ház adás-vétel Rákoshegyen volt, ahol a mindössze egy szobás ingatlanért 8,5 millió forintot fizettek ki, igaz az épület jelenleg lakhatatlan. Ennél is olcsóbban kelt el az Ózd külterületén található másfél szobás ház, amelyért új tulajdonosa mindössze 1 millió forintot fizetett.